Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Irodalom - Kéthly Anna válogatott levelei. (1921-1976)
Irodalom November elsején Bécsbe utazott a Szocialista Internacionálé ülésére, ahol még aznap, rövid helyzetértékelést tartott. 1956. november 2-án - távollétében - az ENSZ közgyűlésére delegálták, majd kinevezték a Nagy Imre-kormány államminiszterévé. Kétszeri - a szovjet intervenció miatt meghiúsult - hazatérési kísérlet után New Yorkba repült, hogy részt vegyen az ENSZ közgyűlésén és tájékoztassa az ENSZ-t az eseményekről. Aktív emigrációs tevékenységet folytatott, agitált különféle nemzetközi szervezeteknél, előadókörutakon járta a világot, kiterjedt levelezést folytatott szocialista, polgári és szimpatizáns politikusokkal, közéleti emberekkel. E rövid életrajzi vázlat után vegyük kezünkbe a kötetet. A könyv borítólapjáról Kéthly Anna, vélhetően az ötvenes években készült fényképe tekint le ránk. A kötetben még két fotó található róla: a tartalomjegyzék után egy fiatalkori, a politikai pályakép bemutatása után pedig egy időskori, fekete-fehér fotót találunk Kéthly Annáról. A kötetből nem derül ki, hogy mikor készültek és talán szerencsés lett volna a képek keletkezésének időpontját feltüntetni, esetleg a hátoldalukon. A levelek korszakhatárainál bemutatott további fényképek, Kéthly Anna aláírása vagy néhány kézírásos levelének közlése emelte volna a kötet színvonalát, hiszen a fotó, mint levéltári dokumentum messze túlmutat a díszítő, kiegészítő funkción: maguk is forrásokként szemlélhetők, és érdemi információkkal szolgálnak. A szerző által választott szerkesztői megoldás és a könnyen áttekinthető tartalomjegyzékben nyomon követhetjük nemcsak az egyes történelmi korszakhatárokat, de azt is, hogy az adott időszakban ki írt levelet kinek. A közölt 110 levelet a szerkesztő időrendben, sorszámmal és szerkesztett címmel látta el, melyben a küldő és a címzett nevét, valamint a keletkezés helyét és idejét is feltüntette. A dokumentumkötet öt részre oszlik. Az elsőben a szerző Kéthly Anna politikai pályaképét vázolja, a másodikban történelmi korszakhatárok szerint csoportosítja a közölt leveleket, a harmadikban rövid életrajzokat ad a kötetben előforduló ismertebb személyekről, a negyedik a rövidítésjegyzéket, az ötödik pedig a névmutatót tartalmazza. A 83 oldalas bevezető komoly tanulmánnyá szélesedett, és Kéthly Anna politikai pályaképével foglalkozik. Az egyes korszakok történeti áttekintése rendkívül részletes, az olvasó sok információt szerezhet az adott történelmi korról, azonban keveset kapunk magáról Kéthly Annáról. A tanulmány a régi krónikások stílusában, a közvetlen előzmények érintőleges felvázolását követően szinte napról napra követi az eseményeket egészen Kéthly haláláig. A cél nyilvánvalóan az volt, hogy megfelelő keretbe ágyazza mindazt, amit az olvasó megtudhat a kötet törzsanyagából, a forrásokból. Mindazonáltal a bevezető tanulmány részletes, tényszerű, olvasmányos és kellő információt nyújt nemcsak a történelmi eseményekről, de Kéthly Anna életének alakulásáról is. A bevezető és a kiválogatott levelek azonban szinte külön életet élnek, mert a bevezető tanulmányba esetenként nincsenek beágyazva a levelekből azok a legjellemzőbb levélrészletek, elhagyhatatlan idézetek, amelyek az olvasó figyelmét felhívták volna egy-egy levél fontosságára, különös aktualitására. Hiányoljuk azokat a figyelemfelhívó utalásokat is, amelyek az olvasót a dokumentum azonnali elolvasására ösztönöznék. Igaz, a pályakép bemutatásánál egyes esetekben 398
