Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Irodalom - Dr. Várkonyi Tibor: Családtörténet határok nélkül. I—II. rész. 2012.
Irodalom szerepeltetése, de ki tudja, mikor adódik alkalom egy rangos sorozatban erről értekezni. A másik megjegyzés csupán bizonyítéka annak a közhelynek, hogy egy kutatást sosem lehet lezárni. Már az okmánytár megjelenése után derült ki, hogy Zágrábban őriznek egy 1531-ben Budán kelt levelet Brodaricstól, amely így ugyan kimaradt a kötetből, ám teljes terjedelmében olvasható az interneten. Mindez azonban semmit nem von le a kötet értékéből, amelynek megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Levéltárosok Egyesülete egyaránt támogatta. A mű természetesen csak keveseknek lesz az esti elalvás előtti kedvenc olvasmánya, ennek ellenére minden filosz és a korszak iránt érdeklődő kutató számára tartogathat a humanisták számára oly nagyra tartott nugae-1. Varga Szabolcs CSALÁDTÖRTÉNET HATÁROK NÉLKÜL I—II. RÉSZ Dr. Várkonyi Tibor Heraldika Kiadó, Budapest, 2012.1. rész 696, 2. rész 570 old. Nagy fába vágja a fejszéjét, aki családkutatásra adja a fejét. Még nagyobbá az, aki arra vállalkozik, hogy családtörténeti kutatásai eredményét akár elektronikusan, akár papíralapon közzétegye. Utóbbi, meglehetősen rögös, buktatókat és élményeket is rejtő utat választotta a Családtörténet határok nélkül című, két robosztus kötetből álló mű szerzője, Dr. Várkonyi Tibor. A recenzens a munkájából adódóan nap mint nap sok-sok családfakutatóval, megannyi genealógiai kutatási problémával találkozik, ilyenformán e rövid írásban arra tesz kísérletet, hogy főként a családkutatók szemszögéből méltassa a megjelent monográfiát. E törekvésében a recenzió írója a részletekbe menő elemzés helyett, amely szétfeszítené a műfaj szabta kereteket, általánosságban ír a megjelent munkáról. A Heraldika Kiadónál 2012-ben megjelent kiadvány I. kötete Gudenus János József családtörténeti író ajánlásával, valamint a szerzői előszóval indul, amelyet 60 generációt a generációk sorrendjében felölelő ősjegyzék, majd a II. kötetben a családfakutatás szempontjából hasznosítható történeti, jogi, művelődéstörténeti, kronológiai, történeti földrajzi stb. összesítések követnek, többnyire a teljesség igénye nélkül. Ilyen például a címerrajzokkal és a vármegyék nevével kiegészített nemesi névmutató, a nem nemesi névmutató, az öröknaptárnak nevezett - valójában az első nyolc generáció legfontosabb, születésre, házasságkötésre, halálozásra vonatkozó eseményeit rögzítő - táblázat, a Magyarország történelmével kapcsolatos mellékletek, a jelentősebb uralkodókat és uralkodóházakat, a kiegészítő genealógiákat, illetőleg az egyéb, „érdekeseként megjelölt gyűjtéseket közreadó fejezetek, valamint a 12 részből álló, különálló tanulmányok címet viselő egység. Ezek közül kiemelendő a magyar történelemmel, középkori joggal kapcsolatos kiegészítő mellékletek című összegzés, amely a történeti földrajzi ismeretanyagon túl magyar közjogi és magánjogi alapismereteket közöl, hasznos fogódzót kínálva ezzel a családfakutatók számára a személyekkel, az örökléssel, a dologi, a kötelmi, valamint a középkori büntetőjoggal kapcsolatos fogalmak, a nemességszerzés rendjének megértését illetően. 388
