Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Közlemények - Gerhard Péter-KoLTAi Gábor-V. László Zsófia-RÁcz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt fővárosi vezetése 1957-1989 között
Közlemények dor a SZOT-tól érkezett - először 1961-ig, majd 1962 és 1965 között - a Bp. PB élére. Gáspár Sándor távozását követően, 1961. szeptember 13-ától Kiss Dezső lett az első titkár, akinek korábbi feladatait egy hónap csúszással, október 27-én Venéczi János kapta meg. A következő pártértekezleten azonban ismét Gáspár Sándor lett a Bp. PB első titkára, ezt a tisztséget 1965. június 28-ig töltötte be. Ekkor a SZOT főtitkárává kinevezett Gáspárt a korábbi MSZMP KB-titkár Németh Károly váltotta közel tíz évre az első titkári funkcióban. Az első titkári posztot 1974-től betöltő Katona Imrét 1978- tól egy régi fővárosi káder, a Vasas Szakszervezet éléről visszakerülő - korábban Bp. PB-osztályvezető, Bp. PB-titkár, XIV. kerületi első titkár, KISZ KB első titkár - Méhes Lajos követte. Bár Méhest az 1980. márciusi pártértekezletet követően megerősítették posztján, még abban az évben az újonnan létrehozott Ipari Minisztérium élére került. Méhest a fővárosi pártszervezet élén a KISZ KB addigi első titkára, Maróthy László váltotta. 1984-ben a Minisztertanács elnökhelyettesévé kinevezett Maróthyt Grósz Károly követte az első titkári funkcióban. Grósz Károly 1987-ben a fővárosi első titkári tisztségből egyenesen a Minisztertanács élére került, utóda a korábbi MSZMP KB-titkár, Havasi Ferenc lett. Havasi azonban nem sok időt tölthetett a Bp. PB élén. Az 1988. májusi országos pártértekezleten ugyanis megfosztották politikai bizottsági és MSZMP KB-tagságától, emiatt pedig lemondott fővárosi párttisztségeiről, így első titkári posztjáról is. Utóda az 1983-tól Bp. PB-titkári funkciót betöltő Jassó Mihály lett, akit kettős jelölés után választottak meg Iványi Pál ellenében. A Budapesti Bizottság fennállása során ez volt az egyetlen „valódi" alternatívákat felmutató - fontos pozícióra vonatkozó - választás. Grósz Károly újdonsült főtitkár kérése „csak" annyi volt a fővárosi pártszervezet felé, hogy MSZMP KB-tag legyen az első titkár, mert az országos pártértekezlet után szerencsétlen lett volna egyből kooptálni a Bp. PB első titkárát az MSZMP KB-ba.125 Az eddigieket összefoglalva megállapítható, hogy 1974 után már egyik fővárosi első titkár sem töltötte vagy tölthette ki az ötéves ciklusát a budapesti pártszervezet élén. Mint arról korábban már volt szó, az addigi négy titkár (Marosán György, Borka Attila, Csikesz Józsefné, Kelen Béla) mellé 1957 decemberében neveztek ki egy új titkárt, Cservenka Ferencné személyében. Az új titkári pozíciót feltehetően Cservenkáné számára hozták létre, akinek az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztály (APÓ) vezető-helyettesi posztjáról - Szirmai István osztályvezetővel való konfliktusa nyomán - történt távozása után más pártfunkciót kellett találni.126 Ekkortól a következő szervezeti felépítés alakult ki: az öt titkár közül az első titkárt az általános (másod)titkár, Borka Attila helyettesítette, akinek a felügyelete alá tartozott a gazdasági és az adminisztratív terület, a PB Iroda, valamint 1957- ben a Káderosztály is. A további három titkár közül Cservenka Ferencné a PTO-t (1958. november 10-étől a PGO-t is); Kelen Béla az agitációs és a kulturális területet (1958. novemberig a PGO-t); Csikesz Józsefné pedig a városfejlesztési és a közigazgatási területet, valamint a Fegyelmi Csoportot felügyelte. 125 MOL M-KS-288.4. 238-239. őe. (1988. június 23.) 126 Marosán György ír a Szirmai és Cservenkáné között kitört konfliktusról visszaemlékezéseiben. Marosán, 1989. 229. Nézeteltérésükről szó esett az MSZMP Politikai Bizottság 1957. augusztus 13-ai ülésén is, 1. Baráth-Feitl, 2006. 328-329. 256
