Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Közlemények - Siptár Dániel: A domonkos rend visszatérési kísérlete Erdélybe a 18. század elején
Siptár Dániel: A domonkos rend visszatérési kísérlete Erdélybe Rózsafüzér Társulat felállítására végül nem került sor, és erre vonatkozóan semmilyen további adattal nem találkozunk. Bartók Márton azonban már az első elutasítástól fogva áthidaló megoldást alkalmazott. Minden nap az esti harangszó után összegyűjtötte a teljes katolikus közösséget Kálnoki udvari kápolnájában, és az Oltáriszentség kitételével együtt imádkozták az olvasót anélkül, hogy a Társulat formálisan létrejött volna. A térítés és a katolikusok vallásgyakorlata érdekében Bartók ezt elengedhetetlenül fontosnak tartotta, és valóban ért is el vele sikereket, főleg miután a hívek tudomására hozta, hogy ezzel a gyakorlattal is búcsút nyerhetnek. VIII. Kelemen pápa (1592-1605) ugyanis azoknak, akik nem voltak tagjai valamilyen Rózsafüzér Társulatnak, de mégis fennhangon imádkozták a rózsafüzért, részleges búcsút engedélyezett.55 Bartók természetesen ideiglenes megoldásnak szánta a közös imádságnak ezt a módját, hiszen a Társulat számára az egyház nagyobb előnyöket biztosított.56 Az alapítás reményének eloszlásával azonban feltehetőleg ez az ideiglenes gyakorlat állandósult. A szerzetes egyébként erőteljesen épített a búcsúk vonzerejére: a katolikusok lelkesedését növelendő a rendfőnöknél az iránt is érdeklődött, hogy a domonkos kezelésű templomoknak általában engedélyezett búcsúk Kőröspatakon, azaz a domonkos vezetéssel működő Rózsafüzér Társulatnak remélhetőleg majd otthont adó kápolnában is érvényesek lesznek-e.57 Bartók a személyes szolgálata mellett mást is tett a katolikus hívek lelki gondozása érdekében - kérésükre ereklyékről és szentelményekről is próbált gondoskodni a számukra. Kálnoki és a többi katolikus egyaránt kértek ereklyéket a szerzetestől, aki azonban nem rendelkezett ilyesmivel, ezért ezt az igényt is Rómába továbbította, és főleg a gróf határozott kívánsága alapján a rendfőnöktől elsősorban Aquinói Szent Tamás három-négy övének megküldését várta, valamint a Szent Keresztből és a domonkos rendi Szent V. Pius pápa (1566-1572) testéből is kért egy-egy darabot.58 Nem tudunk róla, hogy végül megkapta-e az ereklyéket, de mivel a rendfőnök válaszlevelei nem utalnak rájuk, a helyi hívek a vallásgyakorlásnak ebben a módjában feltehetőleg nem részesülhettek. Bartók kőröspataki szolgálata nem bizonyult könnyűnek. A környéken a kisszámú katolikus lakosság mellett evangélikusok, reformátusok, unitáriusok és görögkeletiek egyaránt éltek, azonban az Erdélyben állomásozó császári katonaság mindenféle lelki gondozás nélkül maradt. így tehát a felekezeti egységesség 55 6. sz. irat. A rózsafüzérrel kapcsolatos pápai kiváltságokra ld. Kirsch, 1950. 56 A Társulatra érvényes lelki jutalmakat összefoglalja például egy 1728-ból fennmaradt engedélyező bulla, amelyet szintén a domonkos rendfőnök állított ki. Szövege kiadva: Sávai, 1997/a. 183-185. Érdekes, hogy ez a Társulat Kézdiszentléleken alakult meg, ahol a Kálnokiak egyik udvarháza állt. Felállítását a hívek kezdeményezték, káplánja Bertalan Tamás volt. 37 4 és 6. sz. irat. Bartók itt a következő búcsúalkalmakat sorolja fel: Karácsony, Húsvét, Pünkösd, az apostolok, Mária és a rendi szentek ünnepei. 58 6. sz. irat. Kérését nem sokkal később megismételte, ekkor azonban az ereklyékre a saját vi- gasztalódása miatt is szüksége volt (8. sz. irat). Aquinói Szent Tamás öve a domonkosok vezette övtársulat jelvénye, a tisztaság megőrzésének kifejezője. Elképzelhető, hogy Bartók a lelkesebb híveket övtársulatba próbálta szervezni. A szerzetes ugyanakkor a levelében tévesen Szent Domonkos övének mondja ezt a rendi szentelményt. Az övről ld. Molnár M., 1916. 319-320. 79
