Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Közlemények - Laczlavik György: Várday Pál helytartói működése 1542-1549
Közlemények Várday Pál igen hosszú és tartalmas pályafutását4 - még jóval Mohács előtt - a királyi kincstárban kezdte, ahol kivételesen hosszú ideig, 1512 végétől 1524 végéig csaknem megszakítás nélkül dolgozott, előbb alkincstartóként, majd mint administrator a kincstartóság gyakorlati irányítójaként, végül tényleges vezetőként, azaz kincstartóként. Külön figyelmet érdemel, hogy Várday kincstári munkatársai közül többen Mohács után is jelentős szerepet játszottak, hiszen például Kisserényi Ferenc vagy Kamarjay Tamás is mellette kezdte karrierjét. Várday, amellett, hogy hosszabb szolgálata alatt kiváló gazdasági szakemberré edződött, jól ismerte a magyarországi jogszokásokat is, hiszen egyrészt Somogy megyében ügyvédként is kimutatható tevékenysége, másrészt 1514-ben tagja volt a Werbőczy István Hármaskönyvének vizsgálatával megbízott bizottságnak. Kincstári megbízatásaival párhuzamosan egyházi karrierje is előrehaladt, 1511-1520 között a budai Szent Zsigmond Társaskáptalan prépostja volt. Ezt a tisztséget minden bizonnyal kincstartói fizetése ellenében, azaz tevékenysége különleges uralkodói dotálásaként kapta, mint ahogy később püspöki címei elnyerésében is elsősorban ezt kell gyanítanunk. Veszprémi (1520-1524), majd egri (1524-1526) püspökként Várday részt vett a mohácsi csatát megelőző viharos esztendők politikai csatározásaiban. Sokszor látjuk egyik vagy másik érdekcsoport közelében. A pápai nuncius, Antonio de Burgio 1525-ben úgy látta, hogy Várday Sárkány Ambrussal és Szálkái Lászlóval együtt „kormányozza" az országot. Ha talán ez nem is volt minden tekintetben így, az tény, hogy Várday Mohács előestéjén már a magyar politikai elit egyik kiemelkedő és számon tartott alakja volt, aki ha - több püspöktársához hasonlóan - ott veszett volna Mohácsnál, akkor is számottevő pályafutást hagyott volna maga után. A mohácsi ütközetben az egri püspök az uralkodó parancsára nem vehetett részt. Az esztergomi és kalocsai érsek, továbbá számos főpap és főúr halála következtében az életben maradt Várday így - Báthory István nádor és Thurzó Elek tárnokmester mellett - egy csapásra az ország egyik legtapasztaltabb politikusává lett. A csatavesztés híre Budán érte, innen azonban nem követte a menekülő Mária királynét Pozsonyba, hanem azonnal hozzálátott egyházmegyéje védelmének megszervezéséhez. 1526. október 14-én már Tokajban, Szapolyai János erdélyi vajda táborában találjuk. Ezzel is magyarázható, hogy a november 5-i királyválasztó országgyűlésre szóló meghívót Szapolyai után másodikként Várday Pál egri püspök írta alá. 1526. november 11-én azután részt vett János király székesfehérvári koronázásán is. Az új uralkodó november 15-én nevezte ki esztergomi érsekké, majd 1527. január 1-jén egyházmegyéjében a főkegyúri jogot is neki adományozta. Várday később az 1526. december 16-án Pozsonyban királlyá választott és 1527. november 3-án úgyszintén legitim magyar uralkodóvá koronázott I. Ferdinánd királynak is hűséget esküdött, aminek jutalmaként november 4-én I. Ferdinánd is kinevezte esztergomi érseknek, majd nem sokkal később főkancellárjává is megtette. Várdayt csak a pápai megerősítés után szentelték fel püspöknek, így sem János, sem Ferdinánd király koronázásában nem 4 Várday pályafutásával kapcsolatban ld. 2004-ben megjelent tanulmányomat (Laczlavik, 2004.), ill. PhD értekezésemet. 4
