Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Közlemények - Laczlavik György: Várday Pál helytartói működése 1542-1549
Közlemények pedig (sokszor pénzhiányból) elpusztították.282 Várday 1546. július 14-én arról levelezett Nádasdy Tamással, aki lemondott dunántúli főkapitányi tisztségéről, hogy Salmmal együtt várakat romboltatnak le, de Kanizsa várának megőrzése kedvesebb lenne neki.283 Utasítása szerint a dunántúli főkapitány feladatai közé tartozott a védelmi célokra nem használható kastélyoknak és kolostoroknak az országgyűlési törvénycikkekben előírt lerombolása, valamint az egyes várak közötti riasztást szolgáló és a környező lakosságot menekülésre felszólító jelző- rendszer kiépítése, sőt elvileg külön erre elkülönített összegekből még a kémek tartása is.284 1541 után Somogy megyében is megfigyelhető az ország egyéb részein is zajló folyamat, hogy a földbirtokosok kezén fekvő várak a király zsoldjában álló kapitányok és katonák kezére kerültek. így került a korotnai és a nagybajomi vár valpóvári Allya Mátyás királyi kapitány birtokába. A korotnai erősséget a hozzá tartozó tekintélyes uradalommal és a csákányi várral 1542 nyarán kapta meg Allya Mátyás, akinek az uradalom tulajdonosai, Lengyel Magdolna és férje, Batthyány Mihály 422 aranyforintért zálogosították el azokat.285 A pozsonyi országgyűlés 1546 elején felszólította a királyt, hogy gondoskodjék a jövedelem nélkül maradt várakról, így a Várdayak által is elfogadhatónak tartott valpóvári Allya Mátyás került Nagybajom várának élére, akinek a király parancsára 1550. május 15-én kellett átadni az erősséget.286 Várday és Salm egyik első közös munkája Nádasdy Tamás utódjának megtalálása volt. Füzesdi Késás Pálnak, Török Bálint egykori szigetvári hadnagyának és az új dunántúli főkapitánynak szóló utasítást a helytartó és a királyi főhadparancsnok 1546. június 7-én együtt állították ki Pozsonyban.287 Munkájukat persze súrlódások is kísérték, példa erre a már említett Seged György-féle eset. A helytartónak, nemcsak a főhadparancsnokkal, illetve az 1548 tavaszán újra kinevezett Nádasdy Tamás dunántúli főkapitánnyal, hanem a Dunától északra és keletre fekvő területekre kinevezett, ún. „dunáninneni" országos főkapitánnyal, építtetni, ami 1546. október 2-án már állt. (Matunák, 1896. 338.) Újvár mellett felértékelődött az esztergomi érsek drégelyi vára is, illetve az 1530-as években megszerzett Sági Prépostság megerősített épülete. A helyek fontosságát jelzi, hogy az érsek halálával királyi kezelésbe mentek át a várak. (Ferdinánd levele a Magyar Kamarához Prágából 1549. november 28-án. ETE V. No. 226.) Várday Drégely, Ipolyság és Érsekújvár váraiban saját költségén tartott őrséget (több mint 200 lovast és mintegy 150 gyalogost), amihez a király nem járult hozzá semmivel, kivéve 24 lovas és 50 gyalogos tartásához (1549. március 9. Pozsony. Várday Pál esztergomi érsek Ferdinánd magyar királynak. Kiadva: R. Kiss, 1908. No. 45.). 282 Pálffy, 1996.179-187, Pálffy, 1999a 53. 283 MOL E 185 Várday Pál Nádasdy Tamásnak No. 25. 284 Csorba, 1974.13-47. 285 Solymosi, 1977. 22. 286 MOL P 707 Fasc. 31. et H. No. 7. 287 Pálffy, 1999a 48. 19. jegyzet. „Instructio reverendissimi domini archiepiscopi Strigoniensis, summi cancellarii et locumtenentis ac spectabilis et magnifici domini Nicolai Comitis a Salmis et Newburg, suppremi cubicularii, consiliarii et generalis Regiae Maiestatis capitanei etc. egregio domino Paulo Kesas, vicecapitaneo suppremo in partibus regni Hungáriáé Transdanubium die 7. Junii anno 1546 Posonii data." ÖStA FHKA HKA HFU rote Nr. 2.1546. fol. 18-20. 44
