Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Irodalom - Körbl, Hansdieter: Die Hofkammer und ihr ungetreuer Präsident. Eine Finanzbehörde zur Zeit Leopolds 1. Wien, Böhlau, 2009
Irodalom Szokatlan, de a hivatalok működési helyszínének is külön fejezetet szentel a szerző. Az Udvari Kamara az 1630-as évektől már nem a Hofburg egyik épületében, hanem a Harrach-család egykori házában működött, egészen az 1800 körüli időkig, amikor is a mai osztrák Pénzügyminisztérium telkére költözött át. Az Udvari Kamara munkavégzését bemutató fejezet a legrészletesebb. Ebben az esetben is igaz, hogy a „Hoffinanz" sorozatban lévő aktákra való hivatkozás szinte teljességgel hiányzik, tehát a gyakorlati megvalósulás ismertetése kissé háttérbe szorul. Szerencsére így is kimerítő adatokat olvashatunk a mindennapi munka vagy éppen a döntéshozatal menetéről, az ügyeknek a császár elé terjesztéséről stb. Ez a fejezet a hivatali ügymenet mellett egyúttal a korabeli emberek mindennapi életébe (pl. a munkavégzés ideje) és a kapcsolataikba is bepillantást enged. Az első egység legrészletesebb alfejezete az Udvari Kamara tisztségviselőit bemutató rész. Elsődleges forrásai az Udvari Fizető Hivatal vaskos kötetei, udvari jegyzékek, sematizmusok, amelyek évről-évre megőrizték a hivatal tisztviselőinek névsorát, beosztását, fizetését. Furcsa, hogy a sok adatra hivatkozó szerző bizonyos kötetek használatát, bizonyos évekből mellőzte, így a körültekintően összeállított táblázatok olykor hiányokat mutatnak. Az elemzés során részletesen ismerteti az egyes elnökök tevékenységét, kitér a működésük alatti legfontosabb intézkedésekre. Az 1692-1694 között az Udvari Kamara elnöki tisztségét betöltő Kollonich Lipótról röviden csak annyit ír, hogy pénzügyigazgatási tapasztalatait a Magyar Kamara élén szerezte, és mint erősen reformációellenest, a magyar rendek nagyon nem szívelték. Kár, hogy kinevezésének, lemondásának - minden bizonnyal roppant összetett - politikai okairól nem olvashatunk semmit. A kamarai tanácsosok és a kisegítő személyzet tevékenysége azonban részletesen kifejtésre kerül. A Függelékben - a modernkori kihívásoknak megfelelően - több ábrát is találhatunk, amelyen az I. Lipót korabeli államigazgatási struktúrát, a kamarai bevételek és a tartományi adók befolyásának menetét, valamint az Udvari Kamara belső iratkezelési menetének vázlatát látja az olvasó. Külön kiemelendő, hogy rövid életrajzokat is itt ad a szerző a magasabb rangú kamarai tisztségviselőkről, valamint ezeken az oldalakon a személyzetről táblázatos áttekintést láthatunk. A kor kutatója számára ehelyütt is roppant hasznos információk találhatók. A Függelékben olvasható forrásközlések közül ki kell emelni a már oly sokszor idézett kamarai tanácsosok számára összeállított „Handbuch"-ot. A Habsburg Monarchia működésének, bevételeinek és kiadásainak, különféle költséghelyeinek nagyon részletes bemutatása ez az 1658-ból származó kézikönyv. Szerepelnek itt pl. az évente a tartományokból várható jövedelmek, az egyes udvari tisztségviselők számára kiadott pénzösszegek (pl. a magyar királyi „Hofstaat" számára 9861 forintot kötöttek le), a tartományi kamarák és az alsó-magyarországi bányakamarák tényleges jövedelmei, a különféle mértékek átváltásának módja stb. Hatalmas értéke ennek a forrásnak, hogy közel teljes áttekintését adja a korabeli hadsereg finanszírozásának, valamint a magyarországi végvidék ellátásának és finanszírozásának (58-96. pontok). A magyar szakirodalomban mindeddig ismeretlen, vagy csak érintőlegesen ismert adatok szerepelnek itt, mint például a 383
