Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Irodalom - Kriegführung und Staatsfinanzen.
Irodalom hadszervezetét illetve annak pénzügyi hátterét. A második részben a tartományok szintjén, sőt ezen túl (egyetlen tanulmány erejéig) mikroszinten - a hadellátás miatt egyre növekvő adók okozta problémákra koncentrálva - az alattvalók szemszögéből is bemutatja a hadi finanszírozás és a modem állam létrejöttének hatásait. Ezt követően a Német-római Birodalom tartományaiban, a modernizálódó állam kialakulásának folyamatát, és magára a birodalom struktúrájára tett hatásait bemutató tanulmányok következnek, melyet egy ismételten kiszélesedő nézőpontként a spanyol és brit birodalmak példáján mutatja be a folyamat európai hatásait. Ez utóbbi esetben hasznosnak véltünk volna egy francia és egy oszmán példát is felvillantani, hiszen a monarchia legnagyobb ellenlábasairól lévén szó, igen fontos lett volna látni, hogy esetükben hogyan zajlottak azok a folyamatok, amelyekről e kötetben a Habsburg Monarchia esetében igen kimerítő, új tudományos eredményeket bemutató tanulmányokból nagyon részletes ismereteket nyerhetünk. A Habsburg Monarchia hadsereg-finanszírozásával két alapvető tanulmány foglalkozik. A szerzők bemutatják a tárgyalt időszak (a harmincéves háború és Mária Terézia trónra lépése között) kiindulási szituációját, illetve — Michael Hochedlinger igen hosszú korszakot átívelő tanulmányával — a 16. század elejétől a korszak végéig tartó folyamatot. Igen örvendetes, hogy az osztrák történet- írás az utóbbi két évtizedben elfogadta, hogy a 16. század legfontosabb hadszínterének eseményeit, közigazgatási és pénzügyi hatásait magyar szerzők képesek a leginkább bemutatni, hiszen a problematika a tárgyalt terület miatt is a magyar történettudomány érdeklődésére tarthat leginkább számot. Véleményem szerint nagy vívmánynak könyvelhetjük el, hogy erre a feladatra több szerző is magas színvonalon képes, így a hazai történettudomány új kutatásai, szemlélete át tudott szivárogni az osztrák történettudományba, és azon keresztül többé-kevésbé nemzetközi szinten is nagyobb hatással van a korszak kutatási eredményeire, mint korábban. Kenyeres István tanulmánya átfogóan mutatja be a Habsburg Monarchiának a magyarországi hadszíntér miatt kialakult finanszírozási és hadszervezési rendszerét. A tanulmány összegzi - és igen kritikusan kezelve módosítja - a korábbi kutatási eredményeket újabb források (elsődlegesen az udvari és hadi fizetőmesterek számadáskönyveinek) elemzésével. A szerző a külföldi szakközönségnek a 16. század második feléből fennmaradt számadások legfontosabb tanulságait és a védelmi rendszer fenntartásának módszereit mutatja be. Kenyeres az ún. hosszú (tizenöt éves) háború időszakából fennmaradt számadáskönyvek adatainak elemzésével kimutatja, hogy a Habsburg Monarchia bevételei mindössze a hadikiadások (ami akár 2,3 millió forintra is felmehetett) alig felére voltak elegendőek. Ez a tény egyrészt a főként cseh és morva, valamint az alsó- és felsőausztriai rendek adóterhelését növelte meg, ami még érthetőbbé teszi a háború végén keletkezett politikai és vallási feszültségeket. Másrészt a korábbiaknál még fontosabbá tette az állam által felvett hiteleket. Ez utóbbi jelentőségét egy 1623- ból fennmaradt számadáskönyv elemzésével teszi még érthetőbbé, egyben jelzi, hogy a monarchia financiális problémái a harmincéves háború során (egyben az oszmánok elleni védelmi rendszer fenntartásával) még égetőbbekké váltak, az állam adósságai az eltelt évtizedek során egyre nőttek. 372
