Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Forrásközlések - Cziráki Zsuzsanna: Szemelvények Melchior Klilesl és a bécsi Titkos Tanács 1611 és 1613 között keletkezett, erdélyi vonatkozású írásos véleményeiből
Forrásközlések jelenleg az Osztrák Állami Levéltárban, a Házi, Udvari és Állami Levéltár (Haus-, Hof- und Staatsarchiv) Ungarische Akten (Hungarica) fondjában és Türkei (Turcica) sorozatában elszórtan található. Tagadhatatlan azonban, hogy az anyag még bőven rejt lehetőségeket további vizsgálatokra. A szóban forgó dokumentumok többségét a mai napig nem publikálták, s még Hammer-Purgstall monumentális Khlesl-monográfiájában7 8 is csak elvétve köszön vissza egy-egy gondolat a nagyhatalmú püspök - 1616-tól bíboros - keleti kérdésekre vonatkozó érveléséből. Pedig a Votum, Gutachten és Meinungformájában fennmaradt írások érdekfeszítő információkat hordoznak számos, nemcsak az Erdélyi Fejedelemséget vagy az Oszmán Birodalmat, hanem a Magyar Királyságot, az osztrák örökös tartományokat és a Német-római Birodalmat illetően is, különös tekintettel a diplomáciai, pénzügyi, valamint általános irányítási és hatalomgyakorlási kérdésekre. Az iratok további adalékokat szolgáltatnak a Titkos Tanács összetételével és működésével kapcsolatban is, mely szerv korszakunkban az uralkodó mellett működő legfontosabb tanácsadó testületként vette ki részét a birodalom irányításából.9 A Titkos Tanáccsal kapcsolatban feltétlenül ki kell térni arra a körülményre, hogy véleményalkotását tekintve a vizsgált időszakban alapvetően a „direktorként" működő Melchior Khlesl befolyása alatt állt.10 Gyűlésein elméletileg az uralkodó, sőt a döntéshozatalba bevont Miksa és Ferdinánd főhercegek személyesen jelentek meg, erre azonban nem mindig került sor, ilyenkor a távollévő érintetteknek utólagosan referáltak az elhangzottakról.11 Hasonló volt a helyzet a legtöbb tanácstag esetében: a rendelkezésre álló iratanyag vizsgálata során az a benyomásunk támad, hogy a számos titkos tanácsos közül általában csak hár- man-négyen, mégpedig jellemzően a Melchior Khlesl pártján állók voltak jelen az üléseken.12 A Titkos Tanácshoz köthető dokumentumok szempontjából nem mellékes az sem, hogy a testület által közösen megfogalmazott vélemény a di7 Hammer-Purgstall, 1847-1851; Lásd még: Kerscbaumer, 1905. 8 Eddigi tapasztalataim alapján e kifejezéseket szinonimaként használták Khlesl környezetében. A mai német nyelvből kiinduló feltételezésem, mely szerint a dokumentum elnevezéséből az ügymenet sorrendiségére következtethetünk (eszerint a Gutachten és a Meinung a döntéselőkészítés első szakaszában lejegyzett szakvélemény volna, míg a Votum az adott személy vagy testület végső szavazata lenne egy ügyben, mely az addigi szakvélemények együttes figyelembevétel és a vonatkozó megoldási javaslatokkal kerül lejegyzésre), a felhasznált források alapján egyelőre nem igazolható, de az idevágó vizsgálati eredmények még korántsem tekinthetők véglegesnek. 9 Bővebben lásd: Schwarz, 1943.; fellner-Kretschmayr, 1907.; Walter, 1972. 10 Khlesl Rudolf német-római császár (1576-1612) halála után rögvest átvette a Titkos Tanács vezetését, ezzel a birodalom és a császár első miniszterévé lépve elő. Hammer-Purgstall, III. 3-4. 11 Vö.: Melchior Khlesl vélemény az erdélyi ügyekről. 1613. augusztus 10. ÖStA HHStA UA AA Fasc. 162. föl. 17-24.; Hammer-Purgstall III., Urkunden-Sammlung, 41.; Különösen beszédes Melchior Khlesl véleménye az uralkodó államügyekben tapasztalható aktivitásáról: „Vil ist gelegen ad partem praeoccupirn, und müessen Eur M[ajestät] in warheit arbeiten, ohne Verdruß, dann wo der herr nicht selbst arbeitet, Macht Man faulte Dienner, und gehet Hanndt und Leuth darüber. Der Camer, Kriegsrath, geheimbe Rath nie Audienz geben, Mit niemands tractirn, attain waß Mann schier erzwinget, Nicht ordentlich Rath halten, mueß brechen, und khann nicht bestehen." Hammer-Purgstall, III., Urkunden-Sammlung, 54. 12 A közölt dokumentumokon kívül lásd még: ÖStA HHStA RHR Protocolla rerum resolutarum. 1612.1614.1615.; Vö.: Schwartz, 1943. 320
