Levéltári Közlemények, 83. (2013)

Forrásközlések - Kruppa Tamás: Thurzó Kristóf és az ellenreformáció. Egy lutheránus arisztokrata katolizálása, majd hitehagyása a 17. század elején

Kruppa Tamás: Thurzó Kristóf és az ellenreformáció

magyarázni látszik azt a Vörösmarty Mihály megtérése históriájában olvasható adatot, hogy a galgóci kálvinistáknak halott prédikátoruk helyére „urok" lutheránust hozott.7 Nyilván a lutheránus Szaniszlóról, és nem a katolikus Kristófról van szó, és az idősebb testvér 1604 végén, tehát már a Bocskai felkelés idején vihette be a prédikátort.

Nem tudjuk hogyan és mivel kezdődött a viszály; az első ehhez köthető adat Kristóf 1604. március 8-ai Szaniszlónak írott levele, amelyben a galgóci ferencesek elleni atrocitások, a házukat ért rongálások miatt panaszkodik, arra kérve és burkoltan megfenyegetve bátyját, akadályozza meg a további erőszakos cselekedeteket, nehogy az ügy Pethe Márton helytartó elé kerüljön, aki, mint láttuk, döntő szerepet játszott Kristóf karrierjében.8 Tudomásunk szerint a ferenceseknek 1576- ban el kellett hagyniuk a kolostort, mivel Adam Ungnad, Thurzó Erzsébet második férje rájuk gyújtotta.9 Nem sokkal Kristóf megtérése után királyi mandátumot eszközöltek ki a ferencesek visszatelepítése érdekében, amelyet az esztergomi káptalan által kirendelt Telegdy János zólyomi főesperes kézbesített. A lutheránus Szaniszló és Miklós megpróbálták húzni az időt, sőt a ferencesek visszatérése után keményebb eszközöket is felhasználtak a korábbi állapot visszaállítása érdekében.10 Feltételezhetjük, hogy betelepítésük megbolygatta a fontos hadászati szerepet játszó felekezetileg és etnikailag is megosztott városkát.

Kristóf néhány hónappal később hivatalosan is megkereste a galgóciakat, és az év eleji országgyűlés hírhedt XXII. artikulusára, illetve a császár parancsára hivatkozva a templom katolikusoknak történő átadására szólította fel őket.11 Fellépésének nemcsak a császári-királyi mandátum adott nyomatékot, hanem az is, hogy a vármegye örökös főispánja a protestánsok elleni fellépéseiről elhíresült Forgách Ferenc nyitrai püspök volt. Hogy Thurzó Kristóf tisztában volt lépése várható súlyos következményeivel, arról egyik érdekes Girolamo Porzia gráci pápai nun- ciusnak írt levele tanúskodik; miután röviden leírja Pázmány Péter segítségével történt konverzióját, arra kérte, ajánlja őt a pápának, mint a szentségeket, így a gyónásét is gyakran magához vevő jó katolikust. A levele végén nyomatékosan megkérte arra is a nunciust, hogy eszközölje ki a pápa közbenjárását a császárnál annak érdekében, hogy az védje meg, ha családtagjai részéről zaklatásnak lenne kitéve.12 Az új szepesi főispán további ténykedésének a Bocskai felkelés vetett véget, amelyhez végül 1605-ben kénytelen volt csatlakozni.

Egészen 1607-ig nem hallunk róla, ekkor bukkan fel újra a forrásokban, de az eddigiekhez képest megváltozott körülmények között. Rudolf király 1607. április 10-ei Mátyás főherceghez intézett levelében arról tájékoztatja öccsét, hogy a szepesi prépostságot Hosszútóthy Lászlóra ruházta. Hosszútóthy a gráci jezsuitáknál nevelkedett és egészen 1614-ig nem is tartózkodott állomáshelyén. Helyette

7 Jankovits, 1992.47.

8 Vö. 8. sz. iratot.

9 Sörös, 1901. 590.

10 Karácsonyi, 1922. 54-55.

11 Vö. 11. sz. iratot.

12 Vö. 7. sz. iratot.

297