Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Közlemények - Gerhard Péter-KoLTAi Gábor-V. László Zsófia-RÁcz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt fővárosi vezetése 1957-1989 között
Gerhard - Koltai - V. László - Rácz: Az MSZMP fővárosi vezetése 1957-1989 között folyásuk azonban nem egyforma súllyal jelentkezett a Bp. PB és a Bp. VB ülésein: a pártszervezési terület 1957 és 1989 között 1306, az agitációs, kulturális, illetve oktatási terület 595, a gazdasági, ipari, városgazdálkodási terület 380, a pártgazdasági részleg 142, az adminisztratív, közigazgatási terület 92, a PB Iroda és a Titkárság 28 előterjesztést nyújtott be a testület elé. E statisztikát, valamint a Káderosztály, a Fegyelmi Csoport és a PTO, PSZO munkáját és fontosságát árnyalja az, hogy az MSZMP időszakban összesen 564 esetben tárgyaltak fegyelmi ügyeket, személyi javaslatokat pedig majd minden ülésen, összesen 1011 alkalommal tárgyaltak. Az alábbiakban az egyes osztályok feladatait és tevékenységüket mutatjuk be, a különböző nevek alatt működő, de azonos feladatokat ellátó szervezeti egységeket együtt tárgyaljuk. 3.2. Párt- és Tömegszervezetek Osztálya (PTO), Pártszervezési Osztály (PSZO) A Bp. PB apparátusának legfontosabb osztálya, a Párt- és Tömegszervezetek Osztálya a Szervezési Csoportból jött létre 1957 áprilisában, és lényegében változatlan névvel és feladatkörrel működött egészen az 1988. december 19-ei átszervezéséig. A PTO a pártszervezés koordinálásával, az ún. pártépítéssel, a káder- és tagfelvételi ügyekkel, ezek statisztikáinak összeállításával, a hatásköri listák gondozásával, a Bp. PB-hez érkező munkáslevelekkel, a panaszügyekkel, a pártszervezetek, valamint a tömegszervezetek (SZOT, KISZ, Nőtanács stb.) felügyeletével foglalkozott. Hatáskörében iskoláztatási és kitüntetési javaslatokat tett. Figyelemmel kísérte és tanulmányozta a pártélet jelenségeit, azok tapasztalatait pedig havonta készített információs jelentésében rendszeresen elemezte és továbbította a Bp. PB-nek, valamint a felsőbb pártszerveknek. A PTO tartotta nyilván a határozatokat, ellenőrizte végrehajtásukat, továbbá kidolgozta a Bp. PB külügyi programját, koordinálta nemzetközi kapcsolatait és a küldöttségek programját.163 A PTO 1963-ban a megszűnő Bp. PB Irodától átvette a budapesti vezető testületi ülések, titkári értekezletek szervezési feladatait is, illetve koordinálta a Bp. PB-tagok részvételét az alsóbb választott szervek ülésein.164 A káderkinevezések előkészítése a korszak elején a Káderosztály hatáskörébe tartozott. Az osztály csupán 1957-ben működött, ám éppen az ideiglenes időszakból való átmenet során fontos szerep hárult rá a Budapesti Bizottság hatáskörébe tartozó párthű káderek kiválasztásakor.165 Az osztály vezetője az a Kovács János volt, aki az MDP-időszak végén a budapesti PTO-t irányította. Miután az MSZMP helyzete stabilizálódott, már nem volt szükség a centralizált, csak a káderekkel 163 BFL XXXV.l.a.4.492. őe. (1976. október 6.) 164 A PTO feladatait, munkamódszerét 1. BFL XXXV.l.a.3. 42. őe. (1963. május 27), illetve BFL XXXV.l.a.4. 144. őe. (1963. április 18.); uo. 319. őe. (1970. február 6.); uo. 619. őe. (1981. szeptember 13.) A Bp. PB Iroda szervezetét 1. BFL XXXV.l.b. 89. őe. (1963. október 1.) Feljegyzés a Bp. PB irányító munkájának, a vezetés módszereinek és szervezeti formáinak javításáról szóló határozata végrehajtásáról. 165 A központi és a megyei káderosztályokat az MDP Politikai Bizottsága 1952-ben szüntette meg, feladataikat szétosztották az apparátus többi osztálya között, a kádernyilvántartások a PTO-kra kerültek. A központi apparátusban azonban 1956 májusában ismét felállították a Káderosztályt. MOL M-KS-276.53. 95. őe. (1952. március 20.); uo. 288. őe. (1956. május 24.) 265
