Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Közlemények - Gerhard Péter-KoLTAi Gábor-V. László Zsófia-RÁcz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt fővárosi vezetése 1957-1989 között
Gerhard - Koltai - V. László - Rácz: Az MSZMP fővárosi vezetése 1957-1989 között be.103 Helyükre Hidasi Ferenc (miniszterhelyettes), Molnár Ernő (III. kerületi párttitkár), Pongrácz Kálmán (fővárosi tanácselnök) és Szénási Géza (legfőbb ügyész) lépett. Ez azt mutatja, hogy a Bp. VB tagjai közé magasabb pozíciót betöltő emberek kerültek, hiszen a kimaradt tagok (kerületi tanácselnök, üzemi párttitkár, gyárigazgató és ifjúsági vezető) korántsem számítottak olyan befolyásos embernek, mint az újonnan érkezettek. A cél kétségkívül a fővárosi pártszervezet megerősítése volt. A Bp. VB összetételére jellemző, hogy egyes kulcspozíciókat betöltő személyek kifejezetten a funkciójuk révén váltak a testület tagjává, de sokszor nehéz eldönteni, hogy azért került be valaki a testületbe, mert bizonyos tisztséget megkapott, vagy éppen fordítva, azért nevezték ki egy tisztségre, hogy a Bp. VB tagja lehessen. így a Bp. PB - mindvégig végrehajtó bizottsági tag - titkárain kívül104 kezdetben állandó tag volt a KISZ BB titkára, a fővárosi tanácselnök, egy kerületi első titkár, a CSVM első titkára és egy ipari miniszterhelyettes. Rajtuk kívül csak Aczél György (a kérdéses időszakban művelődési miniszterhelyettes) volt 1959-ig a testület tagja. Feltehető, hogy a Bp. VB korai összetétele az MDP-korszakban kialakult gyakorlatot követte, mivel 1955-1956-ban - mások mellett - az akkori VB-tagok között szerepelt a CSVM (akkori nevén Rákosi Mátyás Művek) párttitkára, a fővárosi tanácselnök, egy kerületi párttitkár, egy ipari miniszterhelyettes, az ifjúsági szervezet budapesti titkára, valamint természetesen a budapesti titkárok.105 Az 1959. évi pártértekezlet után - egészen 1989-ig - a jogalkalmazó szerveket a legfőbb ügyész helyett a budapesti rendőrfőkapitány képviselte. 1961 júliusától 1966-ig az Szakszervezetek Budapesti Tanácsának vezető titkára tagja volt a testületnek, ezután viszont állandó meghívottként vett részt az üléseken.106 Az ekkor megnövelt létszámú testületnek általában két kerületi első titkár is az állandó tagja volt. Az 1962-ben az Esti Hírlap főszerkesztőjének kinevezett Kelen Béla már funkciója megszerzése előtt is Bp. VB-tag volt, de nyugdíjba vonulása után is megőrizte testületi tagságát. 1964-ben pedig, amikor Nagy Richárd, a KISZ budapesti első titkára pártbizottsági osztályvezető lett, az 1966. évi pártértekezletig mégis tagja maradt a Bp. VB-nek. Ekkortól viszont 1988 végéig az egyik fővárosi akadémiai kutatóintézet (1985-ig a Központi Fizikai, 1985-től a Központi Kémiai Kutatóintézet) képviseltette magát a testületben felső vezetői szinten. 1970-ig a kiemelt fontosságú iparfejlesztést konzekvensen egy ipari miniszterhelyettes képviselte 103 Petrák Ferenc ügyével a Bp. IIB hosszasan foglalkozott 1957. május 27-ei ülésén. L. Koltai-Rácz, 2008a. 630-637. 104 Az 1957. évi szervezeti szabályzat szerint a Bp. PB-titkárok automatikusan a Bp. VB tagjai lettek. Utoljára az 1962. évi szervezeti szabályzat rendelkezett erről a kérdésről, de a gyakorlat a továbbiakban is ez maradt. MSZMP, 1957. 289; MSZMP, 1962. 481. 105 Koltai, 2007.12-13. 106 A Bp. VB ülésein nem csupán a testületi tagok, hanem állandó, illetve eseti (azaz a napirendi pont tárgyalására) meghívottak is jelen lehettek, de az utóbbiak nem szavazhattak. Ha zárt ülésről volt szó, még az állandó meghívottak sem tartózkodhattak az ülésteremben, míg egy kibővített ülésen az eseti meghívottak is részt vehettek. 247
