Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Közlemények - Gerhard Péter-KoLTAi Gábor-V. László Zsófia-RÁcz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt fővárosi vezetése 1957-1989 között
Gerhard - Koltai - V. László - Rácz: Az MSZMP fővárosi vezetése 1957-1989 között Név Megválasztás dátuma (Bp. Pártértekezlet) Felmentés dátuma (Bp. Pártértekezlet) Császár László 1962. november 1. 1965. december 30. előtt66 Csikvári Jenő 1962. november 1. 1966. november 5. Janka Gyula 1962. november 1. 1966. november 5. Kovács Andor 1962. november 1. 1966. november 5. Seregi László 1962. november 1. 1966. november 5. Sugár György 1962. november 1. 1966. november 5. 2.3. A Budapesti Pártbizottság (Bp. PB) Két pártértekezlet között a fővárosi pártszervezetet a pártértekezleten megválasztott tagokból álló Budapesti Pártbizottság irányította. Ez a szerep azonban csak névleges lehetett, hiszen az eleve nagy létszámú testület viszonylag ritkán ülésezett, az MSZMP - időről időre megújított - szervezeti szabályzata szerint is csak háromhavonta kellett összeülnie.67 Ezt az előírást mindazonáltal a Bp. PB bőven túlteljesítette, hiszen 1957 nyarától 1989-ig összesen 229 ülést tartott, azaz évente átlagosan hét alkalommal gyűltek össze a tagok. Az egyes évek üléseinek gyakoriságáról általánosságban azt mondhatjuk el, hogy a pártértekezletek, illetve az első titkárok cseréjének éveiben több ülést tartott a testület (érdekes módon a legtöbbet, tizenkettőt egy nem pártértekezleti évben, 1965-ben), de jellemzően másfél-kéthavonta minden esztendőben összeültek a Bp. PB tagjai. 1988 márciusától annyi változás figyelhető meg, hogy lényegében már havonta tanácskozott a testület, egészen 1989. június 26-ai utolsó üléséig.68 A pártértekezleteket követő alakuló üléseken választották meg a Bp. PB titkárait, a Bp. VB tagjait, a Fegyelmi Bizottság elnökét és tagjait, az Esti Hírlap fő- szerkesztőjét,69 valamint 1970-től a munkabizottságok tagjait is. 1959-től az osztályvezetők megerősítésére is ekkor került sor.70 Ez alól csak egy kivétel történt: 1962-ben az alakuló Bp. PB-ülést követő első VB-ülés bejelentéseinek keretében történt meg az osztályvezetők jóváhagyása.71 A Bp. PB egyéb összejöveteleinek többsége kibővített ülés volt, amelyre meghívták a kerületi (jogú) és a minisztériumi pártbizottságok első titkárait, a Budapesti Revíziós Bizottság tagjait, a Bp. PB osztályvezetőit, esetenként a pártiskolák és tömegszervezetek vezetőit, illetve azon intézmények pártvezetőit, amelyekkel valamely napirendi pontban foglal67 Vö. MSZMP, 1957. 290; MSZMP, 1962. 480; MSZMP 1966. 490; MSZMP 1970. 511; MSZMP, 1975. 532; MSZMP, 1985. 602. 68 Legalábbis erről az ülésről maradt fenn az utolsó jegyzőkönyv. BFL XXXV.l.a.3. 230. őe. (1989. június 26.) 69 Az Esti Hírlap volt ugyanis a Bp. PB félhivatalos lapja. 70 1959 előtt a Bp. VB hatáskörében voltak az osztályvezetők. 71 BFL XXXV.l.a.4. 135. őe. (1962. november 19.) 221
