Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Közlemények - Gerhard Péter-KoLTAi Gábor-V. László Zsófia-RÁcz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt fővárosi vezetése 1957-1989 között
Közlemények is tartozhatott.16 A Bp. PB esetében mindez azt jelentette, hogy ugyan ez a testület választotta meg, illetve mentette fel a Bp. PB első titkárát, titkárait, a Bp. VB és a Fegyelmi Bizottság, illetve a munkabizottságok tagjait, valamint az osztályvezetőket, a titkárok és osztályvezetők kijelölése azonban a központi pártszerveken belül történt meg. Budapesten a kerületi (jogú) pártbizottságok első titkárainak kinevezése kapcsán viszont hasonló felügyeletet gyakorolt a Bp. PB, a titkárok kinevezése kapcsán pedig a Bp. VB.17 Hasonló példa az operatív munkát végző, a központi pártapparátus mintájára felálló Bp. PB-osztályok esete, amelyek felett a központi vezetés alá tartozó osztályok és a budapesti vezető testületek is felügyeletet gyakoroltak. Az osztályok készítették elő a testületi napirendekhez kapcsolódó előterjesztéseket és határozati javaslatokat, ezáltal jelentős befolyásuk volt az általuk elfogadott határozatokra. Az osztályokat azonban közvetlenül a Bp. PB-titkárok felügyelték, ezért az előterjesztések az ő akaratukat is tükrözték. így a választott testületek és az apparátus munkája, illetve ellenőrzése lényegében összemosódott.18 A Budapesti Pártbizottság közvetlen hatáskörébe tartoztak a kerületi és a kerületi jogú pártbizottságok (PB). Kerületi jogúként működött az egész MSZMP- időszakban a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) PB, 1957 és 1984 között a Csepel Vas- és Fémművek (1976-tól Csepel Művek - CS(V)M) PB,19 1957 és 1972 között a Belügyminisztérium (BM) PB,20 1957 és 1961 között a Magyar Államvasutak (MÁV) Budapesti Csomóponti PB,21 valamint 1963-tól 1989-ig a Fővárosi Tanács PB.22 1984. július 31-étől a Budapesti Műszaki Egyetem (BME), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem (MKKE) és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) pártbizottsága is kerületi jogú PB lett.23 A többi budapesti pártszervezet viszont nem közvetlenül a Bp. PB, hanem a kerületi és kerületi jogú PB-k hatáskörébe tartozott. 16 A kettős felügyelet nem a véletlen műve a totalitárius rendszereknél: a felelősség megkettőzése ugyanis megszünteti a felelősség- és kompetenciaérzést. Vö. Arendt, 1992. 501. 17 A Bp. PB és a Bp. VB azonban nemcsak a fővárosi pártszervezetek, hanem a budapesti illetőségű állami szervek, társadalmi szervezetek, továbbá - 1981-ig - a jelentősebb, fővárosi központú vállalatok, intézmények vezetőinek kinevezése és felmentése kapcsán is előzetes egyetértési jogot gyakorolt. 1981 után ez utóbbiak esetében a hatáskört a cég, intézmény székhelye szerint illetékes kerületi jogú pártbizottság kezébe adták át. Vö. BFL XXXV.l.a.3.175. őe. (1981. szeptember 17.) 18 Az állampárti bürokráciáról és az apparátusról bővebben 1. Kornai, 1993. 68, 72-75. 19 1957. márciusig szervezetileg egységes volt a csepeli pártszervezet, egy időben indult meg a párt szervezése a kerületben és a gyári pártcsoportokban. Csak március végén vált ismét külön a XXI. kerület és a CSVM pártszervezete, s került mindkét pártszervezet a Bp. PB hatáskörébe. BFL XXXV.26.a.l956-1957. 2. őe. (1957. április 9.); BFL XXXV.28.a.l957. 1. őe. (1957. április 9.). A CSM PB az MSZMP KB Titkárság 1984. szeptember 3-ai határozata alapján került ki a Bp. PB hatásköréből. MOL M-KS-288.7. 702. őe. 20 A BM PB 1972-től megyei szintű pártbizottság lett, így kikerült a Bp. PB hatásköréből. MÓL M-KS-288.5. 586. őe. (1972. július 25.) 21 1961-től már nem kerületi jogú üzemi-pályaudvari PB-k alakultak. MÓL M-KS-288.7. 110. őe. (1961. július 4.) 22 MÓL M-KS-288.7.171. őe. 7, 44. (1963. június 11.) 23 A négy legnagyobb budapesti egyetem pártbizottságának rangemeléséről, 1. MÓL M-KS-288.5. 917. őe. (1984. július 31.) 214
