Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Katona Klára: A Határőrség a rendszerváltás időszakában (1987-1990)
Közlemények szeretném. Először az kell, hogy mi lássunk tisztán, aztán mi biztosíthassuk a tisztánlátást az állomány felé. Álljunk ki a párt politikája mellett, ezzel én egyetértek, csak hogyan? Melyik a párt politikája, amit a Grósz elvtárs mondott, vagy amit a Németh Miklós elvtárs mondott, vagy amit a Pozsgay elvtárs mondott? Melyik a párt politikája, mindegyik elvtárs a Politikai Bizottság tagja — persze mondják, hogy hozzászokhattunk ehhez — és mindenki mást mond, de akkor melyik mögé sorakozzunk fel, ezt is el kell dönteni. Nagyon nehéz, hogy erre menjünk, mert ott viszik a zászlót, arra menjünk."76 A felelősséget nem vállaló és kiváró vezetői magatartásnak a keletnémet menekültekkel kapcsolatos kérdést illetően az lett a következménye, hogy az államhatáron szolgálatot teljesítők úgy érezték, feletteseik magukra hagyták őket, így az elfogottakkal, vagy a határt átlépni szándékozókkal való bánásmódot az éppen szolgálatot teljesítő parancsnok személye, hozzáállása és embersége határozta meg. A Határőrség szervezeti változásai 1989 őszén a határőrizetben és a határforgalomban alkalmazott új eljárásokkal összhangban zajlott a Határőrség szervezetének átalakítása. Ez a folyamat az MSZMP PB 1989. februári döntésével indult,77 a Minisztertanács 1989. május 18-ai ülésén pedig kimondták azt is, hogy új határőrizeti törvényre van szükség. A 3141/1989. MT. sz. határozat előírta, hogy — bár az alapfeladat változatlan, de a jogi, anyagi feltételrendszer és a végrehajtás módszerei módosultak — a Határőrség szervezetére vonatkozó elképzeléseket a valószínűsíthető költségkihatásokat figyelembe véve kell kidolgozni. Főként arra a kérdésre kerestek választ, hogy a Határőrség milyen alárendeltségben működjön. Négy variációt mérlegeltek: a) A szervezet marad a Belügyminisztérium alárendeltségében. Ennek előnyét abban látták, hogy nem kell megbontani egy működő struktúrát, a belső tartalékok feltárása révén lehetőség van a további korszerűsítésre. A Belügyminisztérium álláspontja szerint: „a határőrizet és a határforgalom-el- lenőrzés nem védelmi, hanem alapvetően biztonsági, rendészeti, igazgatási és tömegkiszolgálási feladat".78 b) A Honvédelmi Minisztérium égisze alatt működik a szervezet egésze. A HM meglátása szerint ez a megoldás abból a szempontból előnyös, hogy egységbe tömörítené a védelemmel foglalkozó erőket. A belügyminisztérium viszont kiemelte, hogy a határforgalom-ellenőrzés állambiztonsági tevékenység. „Ezen feladat bonyolult, áttételes irányítói szervezetet hozna létre, amely kon MOL XIX-B-101989.1/23. fsz., 0020/1989. 77 A sorállomány fokozatos felváltása hivatásos határőrökkel. Lásd fent! 78 MOL XIX-B-101989.1/25. fsz., 0022/23/1989. 92
