Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Katona Klára: A Határőrség a rendszerváltás időszakában (1987-1990)
Katona Klára: A Határőrség a rendszerváltás időszakában (1987-1990) Romániai menekültek A Romániából politikai nézeteik vagy nemzetiségük miatt üldözött, esetleg a szegénység elől menekülő, döntően magyar nemzetiségű személyek nagyobb számban 1985-től jöttek át — legális és illegális módszerekkel egyaránt — Magyarországra. Irántuk kezdetben csak a magyar lakosság, később a politikai vezetés is megértéssel viseltetett. A keleti határszakaszon ebben az időszakban gyakori volt az embercsempészet, a magyarországi lakosságnak a menekülőket segítő tevékenysége, illetve egyes határőrök velük kapcsolatos, korántsem szabálykövető magatartása.39 A Határőrség önállóan nem tudott megbirkózni a nagyobb számú, hazautazni nem akaró román állampolgár megjelenése okozta problémával, amihez nagyban hozzájárult a hivatalos román fél elutasító, vagy akadályozó magatartása. A határforgalom ellenőrzésénél felmerült problémákat azért is nehéz volt megoldani, mert román részről ez a terület nem a határőrséghez, hanem a Belügyminisztérium Állambiztonsági Főigazgatóságához tartozott, így a felmerülő kérdéseket az illetékes román szervekkel a Határőrség nem tudta közvetlenül rendezni, az ezt a helyzetet kezelni kívánó szabályozás pedig kudarcot vallott: „A román határforgalom ellenőrző szervekkel történő kapcsolattartás alapját a két belügyminiszter 1977-ben aláírt jegyzőkönyvében foglaltak képezik. Ennek alapján a határforgalmi osztályvezetők évente munkaértekezleten értékelték a helyzetet, beszélték meg a feladatokat, de ez 1984-ben a román fél hibájából megszakadt."40 Az ország vezetésének csúcsszerve, az MSZMP Politikai Bizottsága 1988. február 9-ei ülésén tárgyalta a Magyarországon legálisan vagy illegálisan tartózkodó román állampolgárok helyzetét. A PB tagjai abban egyetértettek, hogy Magyarországnak nem érdeke a tömeges áttelepülés, de abban is, hogy az emberségesség szempontját sem hagyhatják figyelmen kívül. Az ekkor hozott döntés ezért provizórikus jellegű volt, és a már itt lévők letelepedésének elősegítésére, szociális helyzetük javítására irányult — bevallottan41 az ekkoriban formálódó ellenzék bázisának csökkentése érdekében is. A PB határozatot hozott a lakhatási és munkavállalási engedély megadásáról, valamint az itt tartózkodók egészségügyi és iskolai ellátásának lehetővé tételéről. A menekült státust viszont külpolitikai okokból nem kívánták alkalm Az elfogottakat — ellentétben a vonatkozó nemzetközi egyezménnyel — nem minden esetben adták vissza a román határőrizeti szerveknek. A határforgalom ellenőrzésénél pedig mind gyakrabban léptettek ki Ausztria vagy Jugoszlávia felé román állampolgárságú személyeket, abban az esetben is, ha útlevelük területi vagy időbeli hatálya nem volt érvényes, vagy lejárt. Ezeket az eseményeket az illetékes román szerveknek nem jelentették. 40 MOL XIX-B-10 1988. IV/128. fsz., 0350/6/1988. 41 Az ülésen Havasi Ferenc a romániai magyar nemzetiségű menekültekről mondta a következőket: „mert ideengedjük [őket), utána ezeknek a legfőbb szociálpolitikai patrónusuk a magyar ellenzék lesz. És aki őértük harcol ilyen szempontból, lehet, hogy azokat fogják támogatni." 85
