Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. - Közlemények - Kovács Eleonóra: A Magyarországi Evangélikus Egyház gyülekezetekben őrzött levéltári anyagai és az evangélikus gyűjteményügy néhány aktuális kérdése
Közlemények rendezve, jegyzékeivé van, ott e struktúrát meg kell hagyni, ahol azonban nem így áll a helyzet, s nem alakult ki a levéltári anyag belső rendje, ott megadták a — főbb irattípusok alapján — kialakítandó állagokat. Ezek a következők voltak: a) Anyakönyvek, mutatóik és mellékleteik; b) jegyzőkönyvek: egyházlátogatási, közgyűlési, presbitériumi, iskolaszéki, bizottsági, felsőbb hatósági; c) protocol- lumok, krónikák; d) iktatatlan, jelzet nélküli, vagy fajta szerint csoportosított iratok; e) iktatott iratok; f) lelkészi szolgálati naplók, határidőnaplók; g) háztartási (gazdasági iratok); h) nyilvántartások a gyülekezet tagjairól; i) a gyülekezet jogi életével kapcsolatos nyomtatványok, sokszorosítványok; j) vegyes, máshova nem sorolható levelek, kéziratok. Az itt feltüntetett, állagként meghatározott iratcsoportokat csupán példának szánták, sem sorrendjükben, sem címükben nem tekintették minden esetben követendő mintának. Az előbbi állagoktól azonban megkülönböztetve, s külön felsorolandóként említették az iskolai iratokat, az egyesületek és egyházi intézmények anyagát, valamint a lelkészek és más egyházi személyek tevékenységével kapcsolatos iratokat és hagyatékokat. (Ennek később jelentősége lesz!) A felmérés harmadik fordulója már a raktári egységenkénti jegyzékeket kérte, pontos utasítást adva ezek elkészítéséhez. Az eddigiekből is kitűnik, hogy az ekkor készült adatszolgáltatások sok részletes információt tartalmaznak a jelenleg evangélikus iratanyaggal dolgozók, de az ezekben kutatók számára is, hiszen megismerhető belőlük az őrzött anyag összetétele, szerkezete stb. (Megjegyezzük, hogy ez az 1970. évi felmérés a levéltári anyagokon kívül még a könyvtári anyagokra is kiterjedt, amelyre vonatkozóan ugyancsak részletes rendeletet adtak ki.) E felmérést ismertető püspöki utasításból egyértelműen kiderült, hogy a lelkészeknek, vagy ha akadtak erre munkatársak, ott helyben, az egyházközségben voltaképpen levéltárosi feladatokkal kellett megbirkózniuk. 3. A 2007-2008-as országos felmérés és jelentősége Az időközben eltelt közel négy évtized azonban új iratokat termelt, s a gyülekezetekben kint lévő régebbi anyagok állapotáról is új ismeretekre volt szükség. Ezért az egyház Országos Gyűjteményi Tanácsa 2007-2008-ban új felmérést kezdeményezett, amely a levéltári, könyvtári anyagokon kívül már a műtárgyakra is kiterjedt. A levéltári anyagok esetében elhelyezésük, terjedelmük, fizikai állapotuk mellett típusaikat (jegyzőkönyv, iktatott irat, lelkészi hagyaték stb.) is fel kellett tüntetni, megadni az őrzött anyakönyvek típusát és évkörét, az iratok rendezett, vagy rendezetlen voltát, a legrégebbi irat keletkezésének évét, az anyag segédlettel való ellátottságát, s hogy őriz-e az egyházközség esperesi iratokat. Rákérdeztek az iratok veszélyeztetett, károsodott voltára, annak mértékére, jellegére, a tárolás módjára, s az őrzési körülmények biztonsági fokára is. Fontos megjegyezni, hogy a technikai, informatikai eszközök meglétét is igyekeztek felmérni. Külön adatlapot kellett kitölteni a társult egyházközségek társegyházainak, s a leány- és 174