Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Kocsis Piroska: Marginalizálódás és a szociálpolitika válaszai az 1980-as években
Kocsis Piroska: Marginalizálódás és a szociálpolitika válaszai az 1980-as évek végén Karitatív Egyesület98 1 000 000 Ft-ot, a Menedék Alapítvány99 * * és a Fővárosi Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet Utcai Gondozó Szolgálata™ 300-300 000 Ft-ot, a Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat/01 illetve Szenvedélybetegeket Mentő Szamaritánus Egyesület102 200 000 Ft-ot kapott, '1 000 000 Ft-ot pedig tartalékba helyeztünk. Az említett bázisok a jelzett összegeket készpénzben a Nyugdíjas Egészségügyi Dolgozók Otthona Módszertani Osztályánál (Budapest, XIV. Ida u. 7.) vehették és vehetik fel igényük szerinti ütemezésben. A kifizetésekről kimutatást kell készíteni, de a pénzfelhasználásról bizonylatokkal nem szükséges elszámolni." A levél végén a titkárság vezetője leszögezte: „Remélem, hogy a pénz szabad felhasználását illetően a minisztériumi gyakorlatban ezidáig egyedülálló intézkedésünkkel, ha csekély mértékben is, de sikerült hozzájárulni a probléma enyhítéséhez."103 A szakmai műhely a rendszerváltozás idején egy komplex gondozóbázist kívánt létrehozni, amely magában foglalta volna a hajléktalan emberek felkarolását és gondozását. A tervek — anyagi lehetőségek híján — azonban nem valósultak meg. Helyettük hajléktalan menhelyeket és szállókat nyitottak, amelyek rövid idő alatt zsúfolásig megteltek. A rendszerváltozás felszínre hozta az elkendőzött problémákat. A hajléktalanság nyílt, látványos és tömeges jelenséggé vált. A hajléktalanok között megtalálhatók voltak a családi kapcsolatok lazulása miatt otthonról elszökött fiatalok, az állami gondozásból kikerültek, a vidékről a munka reményében a nagyvárosokba vándorló munkanélküliek, a válások menekültjei, az eladósodás, Morvái Bea, továbbá egy hajléktalan ember, Ungi Tibor, két egyetemista, Sas Magdolna és Bőd is Lajos voltak. A magyarországi hajléktalanságra vonatkozó információkat rendszeres, kis példányszámú „Helyzetjelentésben" tették közzé. Ez volt az első olyan civil kezdeményezés, amely a hajléktalan emberek érdekeinek védelmében kiállt és cselekvési program készítését szorgalmazta. Alapítóin keresztül kapott először sajtónyilvánosságot a hajléktalanság kérdésköre. ,B Az Oltalom Karitatív Egyesület olyan személyek közösségeként jött létre 1989-ben, akik lelki- ismereti ügyüknek tekintették a kiszolgáltatott vagy veszélyeztetett élethelyzetben levő egyének (szegények, hajléktalanok, hátrányos helyzetű gyermekek és családok, katasztrófa által sújtottak, betegek, idősek és menekültek) együtt érző támogatását. Céljuk a rászoruló, a társadalom perifériájára jutott emberek anyagi, természetbeni és lelki támogatása, valamint érdekükben a közvélemény figyelmének és szolidaritásának felkelése. ** A Menedék Alapítvány 1986. december 1-jétől alapítványként működött, 1988. január 8-ától önálló jogi személy. Költségeiket magánszemélyek, gyülekezetek és gazdálkodó szervek adományai révén, valamint pályázatokon keresztül fedezték. uw a Fővárosi Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet (GYIVI), illetve jogelőde, a budapesti Állami Gyermekmenhely 1901-ben jött létre a talált és elhagyottnak nyilvánított gyermekek védelmére. 1989-től „Utcai Gondozó Szolgálat" néven új szervezeti egységet hozott létre. A szolgálat kezdeti tevékenysége az ún. „utca-lakók" felderítésén, életkörülményeikre vonatkozó adatgyűjtésen túl, azok hideg és meleg élelmezésére szorítkozott. 1990-ben a GY1V1 létszámában 2671 intézeti nevelt és 415 állami nevelt, tehát összesen 3086 gyermek volt. 1997 őszétől nevét Budapest Főváros Önkormányzatának Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálata elnevezésre változtatta. ,m A Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat a magyar katolikus egyház egyházi személyek szociális gondjait enyhítő szerve. 1951-ben jött létre. 102 Országos egyházi segítő szervezet, a Magyar Katolikus Egyház szociális intézménye. Iin MÓL XlX-C-13-a-657-1989. december 21. 47
