Levéltári Közlemények, 82. (2011)

Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. - Közlemények - Balaton Petra: Szterényi József erdélyi pályafutása

Balaton Petra: Szterényi József erdélyi pályafutása

létünkét".74 75 A tikár lemondása után az egyesület 1889. december 22-én feloszlatta magát, mivel célját teljesítette, a határszéli iparosok megélhetési nehézségein sikerült javítania. E feladatot az újjászervezett brassói kamara folytatta/0

Az EMKE-fiók jegyzője

Szterényi újságíróként és szerkesztőként részt vett az EMKE (titkár: Sándor József76) kolozsvári alakuló és tisztválasztó gyűlésén 1885. április 11-12-én/7 Javaslatára a közgyűléssel egy időben az erdélyi magyar hírlapírók is üléseztek egyesületalakítási szándékkal, és leszögezték, hogy az erdélyi sajtónak állást kell foglalnia a nemzetiségi és a magyarországi sajtó túlkapásai ellen. Szterényi a későbbiekben is részt vett a vidéki magyar lapszerkesztők és kiadók országos kongresszusain, több indítványt és miniszteri feliratot készített el.78 Az EMKE brassói fiókválasztmányában jegyzői feladatot vállalt; többen kifogásolták, hogy Koós Ferenc elnök kivételével a vezető tisztviselők „jövevények", „új magyarok" (alelnök Weisz Ignác ügyvéd, titkár Kabdebó Ferenc ügyvéd), azaz zsidó származású értelmiségiek voltak.79 Szterényi „odaadó munkásságát, páratlan pontosságát" az EMKE-központ is elismerte, és hat és fél éven keresztül (1887. november 12. és 1894. március 12. között) az egyesület egyik központi jegyzőjének is megválasztották.80

74 MOL, K 231.1890. 3. tétel (29. cs.) 52 006/1890.

75 Brassó, 3. (1887) 29:114. (márc. 10.); 5. (1889) 147:687. (dec. 24.)

76 Sándor József (Bukarest, 1858 - Kolozsvár, 1945) Romániába kivándorolt székely primőr család sarjaként az elemi oktatást a bukaresti magyar református egyház iskolájában kezdte, ahol Koós Ferenc felismerte tehetségét és tovább tanítatta a nagyenyedi középiskolában. Budapesti és kolozsvári egyetemi tanulmányai során (bölcsészeti és jogi tanulmányok után) orvosi diplomát szerzett. Egyetemista korától folytatott hírlapírói tevékenységet, majd az 1880-as évek közepétől az EMKE-hez kötötte életét (1885-1945 között titkára, főtitkára, majd tiszteletbeli elnöke). A román vámháború kitörésekor megalapította az Ifjú Erdély című kereskedelmi és ipari szaklapot, majd egyesületi titkárként főintézője lett az erdélyrészi iparvédmozgalomnak. Az EKE (Erdélyrészi Kárpátegyesület) alelnöke és első örökös tiszteletbeli tagja lett 1891-ben, emellett mint Kolozsvár egyik meghatározó személyisége a romániai magyarok helyzetének javításával is foglakozott a romániai református missziós egyházmegye főgondnokaként. 1896-1905 között Kovászna szabadelvű országgyűlési képviselőjeként kísérletet tett a székelyföldi képviselők összefogására, EMKE-titkárként az 1902. évi tusnádi székely kongresszus egyik szervezője, a rendezőbizottság tagja volt.

77 Brassóban 1885. február 23-án 200 fős népgyűlésen választották ki az alakuló közgyűlés 3 tagját (Weisz Ignác, Papp Ferenc, Gödri János). Szterényi nem választott tagként, hanem mint újságszerkesztő vett részt az alakuló gyűlésen Weisz, Gödri és Harmath Lajos, valamint Göllner Károly mellett. Brassó, 1. (1885) 23:87. (febr. 24.); 43:170. (ápr. 14.); EMKE, 88.

78 Brassó, 1. (1885) 89:356. (aug. 4.)

” Brassó, 1. (1885) 25:97. (febr. 28.)

8(1 1887-1892 között (különösen a brassói évek alatt) folytatott aktív tevékenységet: 17-szer jegyző- könyvvezető volt, és alapítótagként 24-szer vett részt az igazgatóválasztmány ülésein. EMKE, 114,117,124,125.

161