Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Kocsis Piroska: Marginalizálódás és a szociálpolitika válaszai az 1980-as években
Kocsis Piroska: Marginalizálódás és a szociálpolitika válaszai az 1980-as évek végén nek hasonló átfogó intézkedések a hajléktalanok sorsának megoldására", mivel a helyzet „országos összefogást" igényel. A minisztérium javasolta, hogy minden megyeszékhelyen, valamint szükség esetén a tízezer lakosnál nagyobb városokban biztosítsák, illetve kezdeményezzék átmeneti szállások létrejöttét, és — a társadalmi szervezetek, egyházak bevonásával — a gondozóhálózat bővítését, vagy kiépülését. Az átmeneti szállások létesítését „úgy célszerű megoldani, hogy az hosszabb távra is alkalmas legyen e feladatok ellátására" Ehhez a Munkásőrség épületeit, illetve a bennük található berendezési tárgyak egy részét akarták felhasználni a szállások bebútorozására. Ugyancsak felmerült, hogy a gyermek- és ifjúságvédő intézetek átmeneti otthonaiba ideiglenesen fogadjanak be volt állami gondozottakat, intézeti vagy állami nevelt hajléktalanokat, továbbá természetbeni és pénzbeli segéllyel lássák el őket. A levelet szignáló Bánfalvi István kérte továbbá, hogy „nemcsak a lehetséges érintetteknek (és szűkebb környezetüknek), hanem a széles nyilvánosságnak" is adjanak tájékoztatást.1” Mint látni fogjuk, a későbbiekben e javaslatok beépültek az intézkedésekbe. Visszatérve a szakértői bizottság december 5-ei ülésére, a szociálpolitikai koncepció kialakítása érdekében tíz „feladatpontot" állapítottak meg, amelyet a december 7-ei újabb ülésen továbbiakkal egészítettek ki. Ezek a következők: a fővárosban a hajléktalanok átmeneti elhelyezésére ideiglenesen vagy véglegesen alkalmas újabb épületeket kutassanak fel, illetve azok megszerzésére tegyenek javaslatot azzal a kiegészítéssel, hogy a fővárosban és a megyékben a hajléktalanok elhelyezésére alkalmas létesítmények hosszabb távon is alkalmasak legyenek e feladatkör ellátására. Állást foglaltak amellett, hogy hasznosítani kell a polgári védelem céljait szolgáló objektumok, így a Munkásőrség, illetve az MSZP tulajdonát képező ingatlanok, a honvédség használatában lévő megüresedett laktanyák egy részének felhasználását, az üres férőhellyel rendelkező kollégiumok, az üresen álló nevelőotthonok, lebontásra ítélt, de átmenetileg még hasznosítható épületeit, a munkásszállók üres férőhelyeinek, illetve a pályaudvarokon lévő szolgálati szállásoknak az igénybevételét. A hajléktalanok elhelyezését szolgáló létesítmények berendezése során igénybe kell venni a Munkásőrség bázisain található, a felszámolás során a Bizományi Áruház Vállalat (BÁV) részére nem értékesíthető berendezési tárgyakat is. Az átmeneti szállások létrehozásáért a minisztérium körlevélben fordult a megyei tanácsok elnökeihez. A kiegészítő pontok között szerepelt, hogy a hatályos jogszabályok alapján nehézségekbe ütközik a hajléktalanok segélyezése, a rokkantosítással kapcsolatos eljárás és a szociális otthoni elhelyezés. Javasolták, hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel meg kell keresni „a méltányosság alkalmazásának" módozatait. Elengedhetetlennek tartották a hajléktalanok összetételének elemzését és a hajléktalanság okának felderítését, valamint az így nyert országos adatok feldolgozását, hiszen a hajléktalanság komplex szociális krízis, melyet a lakás-, * ” MÓL XIX-C-13-a-657-1989. 45
