Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. - Közlemények - Szirtes Zsófia: Andreas Gunesch: Fides Saxonum in Transylvania (1697). Történeti apológia az erdélyi Habsburg-uralom kezdetéből
Közlemények Jenő herceg16 került. Július első felében a császári hadvezetés hozzálátott a felkelés leveréséhez. A felkelők azonban hiába számoltak Thököly segítségével: a fejedelem későn értesült a felkelésről, nem rendelkezett önálló hadsereggel, így a Portára volt utalva. A török sereg csak későn, július 17-én indult tovább Szófiából Belgrád felé.17 1697 nyarán Erdélyben is forrongó hangulat uralkodott; hasonló jellegű mozgalmak jelentkeztek Fogarasföldön és Székelyföldön is.18 Az erdélyi Gubernium július 20-án Tordán kiadott körrendeletében óvatosságra intette a törvényhatóságokat: „maga kegyelmetekis a varmegyeben vagy székben continuuskodvan ollyan vigyázassál legyen, hogy valami az szomszéd országba történt dologhoz hasonló casus ne tamadgyon".19 A mellékelt pátensben további óvintézkedéseket tett. Betiltotta a szomszédos országokkal folytatott levelezést; megparancsolta, hogy mindenki tartsa magát az I. Lipótnak letett eskühöz, s az ellenséggel kapcsolatos híreket, leveleket jelentse elöljárójának.20 Hasonlóképpen, a csapataival a határnál állomásozó Jean Louis Rabutin de Bussy erdélyi császári főparancsnok július 25-én, Déván kelt levelében a Magyarországon még tartó felkelés miatt óvatosságra intette az erdélyi postaállomásokat és felszólította azokat, hogy a jövőbeli eseményekről és a beérkező levelekről haladék nélkül értesítsék.21 Rabutin feladata ugyanis a Maros völgyének védelmével annak megakadályozása volt, hogy Thököly Imre vagy II. Musztafa délről segítséget küldjön a felső-magyarországi felkelőknek.22 Úgy tűnik, hogy a császári katonaság főhadiszállásául szolgáló Nagyszeben városában uralkodó közhangulatra is hatással voltak 1697 nyarának eseményei. A polgárság és a katonaság közötti konfliktusok fokozódását jelzi már a magisztrátus 1696. évi panasza is. A helyőrség különféle, főleg a legelőhasználat vagy a halászat terén megmutatkozó kihágásai mellett a város különösen sérelmezte az ártatlan polgárok jogtalan letartóztatását és bántalmazását. Megemlékezett például egy olyan esetről, amelynek során egy katona húsvásárlás során kialakuló vita miatt szuronyával bántalmazott egy hentest, akit aztán a védelmére kelt társával együtt őrizetbe vettek.23 24 A császári katonaság és a lakosság közötti feszültség felerősödését jelzi a Continuatio Historiae Betlenianae2i című krónika befejező 16 Eugéne-Francois de Savoie-Carignano. 17 Benczédi, 1953. 69-70., 86-87.; Milewski, 2008.149. 18 Magyari, 1994. 30. 19 MOL, F 43.1. 884. 20 MOL, F 43.1. 883-886. 21 Rabutin, Ordre an alle Siebenbürgische Posti. 1697. júl. 25., Déva. ÖStA KA, Alte Feldakten, 1697 Türkenkrieg VIII-X. Kt. 207.1697-8-30d. 22 Benczédi, 1953. 72. 23 A szebeni magisztrátus panasza a helyőrség ellen, 1696. júl. 31., Szeben. DJAN Sibiu, Col. med. U VI. Nr.2000. 24 Gunesch, Andreas: Continuatio Historiae Betlenianae ab anno 1663-1699. additis quibusdam, partim ex scriptis aliorum, partim propria experientia notis Johannis Ziegler, Pastoris Neovillensis. In: CFLO, 1848. II. 135-287. — Ahogy azt Szegedi Edit is megállapította, a Continuatio kollektív 82
