Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. - Közlemények - Körmendi Tamás: A Hontpázmány nemzetség címerváltozatai a középkorban
Közlemények lehet kapcsolatba hozni, megalapozottnak tűnik Sz. Czeglédy Ilona véleménye, hogy a genus címermotívumait hordozó pajzs legvalószínűbben Jánoki Demeter veszprémi püspökre utalhat.84 A főpásztor jelvénye tehát legalább két változatban maradt fenn: pecsétjén a nemzetség közös szimbólumát bővítmények nélkül figyelhetjük meg, míg a berhidai kőfaragványon kereszttel (és azonosíthatatlan egyéb motívumokkal) kiegészített formában. Mégsem gondolom, hogy a püspök személyes címer kialakítására törekedett volna: a berhidai faragvány ugyanis valószínűleg még 1397 előtt készült, vagyis Demeter püspök pecsétjén még azután is a nemzetségi címer archaikusabb, bővítetlen változata szerepelt, hogy a Fejér megyei falu templomának zárókövére a kereszttel kiegészített címervariánst vésték. Valószínűbb, hogy a főpásztor több változatban is használta a címerét — sőt akár az is elképzelhető, hogy a kereszttel kiegészített variáns csupán a kőfaragó fantáziáját dicséri, aki így akart utalni a címertulajdonos egyházi hivatalára. Szintén a tágabb Jánoki-atyafisághoz tartozott az a Vajdai (Jánoki) (II.) György deák, aki — fivére: (V.) László, valamint unokatestvéreik: Jánoki (IV.) László, (II.) Mihály, (II.) Tamás és (I.) György, illetve másodunokaöcsük, László fia (III.) Ders társaságában85 — 1431. november 1-jén címerbővítő oklevelet kapott Zsigmond királytól (1387-1437).84 85 86 Az armális szövege sem a kedvezményezettek korábbi címerét nem írja le, sem az újat. Az oklevél elejére festett jelvény semmilyen rokonságot nem mutat a Hontpázmány nemzetség ismert címerváltozataival: kék mezőben arany korona, ebből fölfelé két ezüstruhás kar nyúlik ki, markukban egy-egy leveles, zöld rózsaággal, amelyeken három-három vörös rózsa nyílik; sisakdísz: a címerábra. Petri Ders Benedek és atyja: (II.) László, valamint fivérei: (II.) Péter, (II.) Gergely, Ágoston és (II.) Pál részére Zsigmond király valamivel korábban 1417. november 19-én adott címereslevelet.87 Az irat szövege itt sem utal a család korábbi címerére, Zsigmondtól kapott jelvényük azonban nyilvánvalóan a Hontpázmány nemzetség címerének kibővített változata. Az armális bal felső sarkában látható festmény kék pajzsban felfelé néző, ezüst holdsarlót ábrázol, szarvai között arany hatágú csillaggal, a holdsarló két szarván egy-egy zöld madár (papagáj?) ül, lábukkal és csőrükkel a csillagot tartva. 84 A berhidai templom befejezését (beboltozását) Sz. Czeglédy elsősorban éppen a címer alapján keltezi az 1387-1391 közötti évekre (Sz. Czeglédy-Ágostházy, 1967. 217): apró korrekció ezzel kapcsolatban, hogy Jánoki (III.) Demeter valójában 1387-1392, sőt 1395-1398 között is a veszprémi egyházmegye élén állt (Engel, 1996. II. 113.). 85 A család genealógiájához ld. Péterfi — A kéziratos dolgozatot a szerző, Péterfi Bence (ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola) szívességéből használhattam, amit ezúton köszönök. 86 Az 1954 után évtizedekig lappangó oklevél jelenlegi a Vorarlberger Landesarchiv gyűjteményében található (Urkunde 8979. — Péterfi); fényképe: DL 105245.; DF 285517. — kiad.: Csoma, 1890. 112.; MHH I. 65-66. (XV. sz.); értékelése: Csoma, 1913. 50.; Radocsay, 1957.278., 290.; Radocsay, 1959. 334., 350. 87 Az oklevélnek levéltári példánya nem ismert (Nyulásziné Straub, 2005. 250. [38. sz.]) — kiadása: Lehoczky, 1902.139-140. (a címer színes képével); MHH III. 21-22. (LIV. sz.); értékelése: Radocsay, 1957. 274., 287; Radocsay, 1959. 323., 352. 26
