Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Műhelymunkák - Kálniczkyné Katz Veronika: A bankrendszer átalakításának kezdetei. A Magyar Külkereskedelmi Bank üzletpolitikai elgondolásai a VI. ötéves terv időszakára
KÁLNICZKYNÉ KATZ VERONIKA A BANKRENDSZER ÁTALAKÍTÁSÁNAK KEZDETEI A iMAGYAR KÜLKERESKEDELMI BANK ÜZLETPOLITIKAI ELGONDOLÁSAI A VI. ÖTÉVES TERV IDŐSZAKÁRA A Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) speciális helyzetben volt és van a magyar bankszektorban. Ennek a speciális helyzetnek a kiindulópontja az, hogy a bank — egyedüliként a magyar bankpiacon — 1950 óta végez külkereskedelemhez kapcsolódó banki műveleteket. Gyakorlatilag a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank egyik osztályának feladatait folytatta ugyanazokkal a szakemberekkel, egészen a privatizációig. Ennek a banknak a privatizációja folyt a legsimábban, mert a vásárló a bajor kormány volt, az új tulajdonos pedig a Bayerische Landesbank. Az államok közötti adásvétel is hozzájárult ahhoz, hogy elkerülték a kereskedelmi bankokat olykor nem kímélő szakmai-piaci és politikai viharok, botrányok, elég, ha az Erős János-féle részvénybotrányra gondolunk.1 A tárgyalások kimenetelét nyilvánvalóan előnyösen befolyásolta, hogy nem tisztán üzleti alapon tárgyalt a két kormány, de az új tulajdonosról nehezen volt feltételezhető, hogy nem az üzleti szempontok határozzák meg új bankjának irányítását. A kiegyensúlyozott működés egyik alapfeltétele a jól képzett és lojális szakember gárda. Ennek az MKB nem volt híján, hiszen saját nevelésű, a speciális szakmai elvárásoknak megfelelni tudó szakemberekből állt a kollektíva. Ugyanez a többi — nagyjából 1982-1984-től önállósodó — kereskedelmi bankról nem volt elmondható, hiszen állományuk a Magyar Nemzeti Banktól került át az új bankokhoz, legtöbbször úgy, hogy csak a cégér változott a bejárat fölött. Valódi bankárképzés nem folyt a Közgazdaságtudományi Egyetemen: csak pénzügy szakon lehetett végezni, majd az 1988-tól működő Bankárképzőben továbbtanulni. Ez is mutatja, hogy a kereskedelmi bankok indulásakor nem állt rendelkezésre olyan szakembergárda, amely valóban felkészülten, megfelelő tapasztalatok birtokában tudott volna megfelelni az alapjaiban megváltozott rendszer kihívásainak. Ezért fordulhattak elő olyan, olykor a törvényesség határmezsgyéjén mozgó esetek, amelyek felborzolták ugyan a közvélemény kedélyét, de nem haladták meg a felügyeleti szervek és hatóságok ingerküszöbét. (Az OTP-vel most nem foglalkozunk, ez a bank a rendszerváltás/privatizáció előtt egészen más A Kereskedelmi és Hitelbank privatizációjakor, az akkor a K&H alkalmazásában álló Erős fél áron, banki hitelből vásárolt magának 300 millió forintnyi saját részvényt, amelyet egy kicsit később a pénzintézet saját brókercége 270 százalékos árfolyamon vett meg tőle. A külföldi tulajdonosok ezt etikailag elfogadhatatlannak tartották, ezért megszabadultak Erőstől. Levéltári Közlemények, 82. (2011) 273-284. 273
