Levéltári Közlemények, 82. (2011)

Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Műhelymunkák - Vass Gergely: A rubeltől a dollárig. Szovjet-magyar szakértői tárgyalások a dollárelszámolásról. 1987-1989

Vijss Gergely: A rubeltől a dollárig

volt a meglepetés — különösen a Magyarországnál készületlenebb tagállamok részéről.24 Ám a magyar bizottság is két moszkvai tanulmányút során járta körül, hogy mi a változás oka, és egyáltalán be tudja-e fogadni a szovjet külkereskedelmi rendszer a dollárt. Arra jutottak, hogy a partnerország gazdaságában szintén egyre nagyobb a baj („súlyos pénzügyi, strukturális és fizetési mérleg válság, szociális feszültségek"), és sajnos nagyon is igénylik a nyugati valutát.25 Sajnos, mert Magyarország ekkorra már a fokozatos bevezetés, az időbeli elhúzás pártján állt volna, tekintettel a várható veszteségekre. 1989 áprilisa óta egyébként a tárgyalási feljegyzések nem tartalmazták többé a „nyílt, konstruktív légkör"-re tett utalásokat.

Ezen a ponton vette át Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes a tárgyalásokat. Itt forrásaim sora megszakad, a történetet azonban még lekerekítem.261990 januárjában a Szovjetunió hivatalosan is bejelentette partnereinek, hogy 1991-től átáll a dolláralapú elszámolásra, azaz átmenet nélkül a legszigorúbb változatot választja. Medgyessy ezzel szemben elérte (a nevezetes ferihegyi egyezményben, amit a legendárium szerint a már távozófélben lévő szovjet delegáció a repülőgép szárnyán írt alá) a felhalmozódott rubel-aktívum dollárra átváltását.27 Az új külkereskedelmi rendszer bevezetése már az Antall-kormányra maradt, míg a szovjet államadósság törlesztése zömmel 1994 után, a Horn-kormány alatt fejeződött be. Magyarország tehát a korábban felvázolt legrosszabb forgatókönyvet kapta meg, és ennek megfelelően nagy kereskedelmi és gazdasági visszaesést élt meg. Amire viszont senki nem számított: a gazdaság átstrukturálódása két-há- rom év alatt jórészt lezajlott, és a szovjet külkereskedelmi orientációt ennyi idő alatt tökéletesen fölváltotta a nyugat-európai. Természetesen sokágú változások hatása összegződött ebben, ám végül a magyar reformközgazdászok legszebb álmai teljesültek be.

***

Végül a bizottság történetének két tanulságára hívom föl a figyelmet, amelyeket az eddigiekben csupán érintettem. A külkereskedelem korlátainak lebontásában (is) egyértelműen látszik, hogy Magyarország — bár kezdeményező szerepet játszott — csak addig mehetett el, ameddig a szovjet jóváhagyást megkapta. Ugyanakkor a Szovjetuniót saját belső problémái feszítették, és végeredményben rövidtávú külkereskedelmi előnyökért cserébe engedte a KGST-közösség felbomlását. A bizottsági ügymenet eddigiekben ismertetett fordulópontjai ennek megfelelően kis késéssel követik a legfelső szintű szovjet-magyar tárgyalások trendjeit.28 Az 1991-es végkifejletet tekintve talán meglepő, hogy a magyar fél előtt

24 XIX-L-l-mmm 63. d. 1989. május 30., Jelentés... (Pa-125/1989)

25 XIX-L-l-mmm 63. d.. Útijelentés az 1989. június 6-9. közötti moszkvai tanulmányúiról.

2b Lányi, 1990; Szamuely-Csaba, 1998.127-135.; Ószabó-Vajda, 2000.

27 Köves, 1990. 41.; Kövesi, 1990; Ószabó-Vajda, 2000.

28 Bakath-Rainer, 1990.

269