Levéltári Közlemények, 82. (2011)

Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Műhelymunkák - Vass Gergely: A rubeltől a dollárig. Szovjet-magyar szakértői tárgyalások a dollárelszámolásról. 1987-1989

Vass Gergely: A rubeltől a dollárig

ki. Az első csoport ún. klíringdollárban számolná el a kölcsönös szállításokat (ennek árfolyama elszakadhatna a tényleges dollárárfolyamtól), ám kifizetni csak az év végi összesített egyenleget kellene. A másik árucsoport a stratégiai áruk csoportja, amelynél maradnának a hagyományos államközi KGST-módszerek. Az átmeneti időszak után végső cél természetesen a konvertibilis elszámolás. Az ún. finn klíring a már évtizedek óta működő szovjet-finn kapcsolatok módjára rendezte volna a kérdést. Államközi megállapodások biztosítják a szállítások mennyiségét, árát és egyenlő voltát is, ám az így egyeztetett kontingensek csak a vállalatok között kötött szerződéssel válnak kötelezővé. így tehát az állam feladata marad, hogy saját vállalatainál elérje a kontingensek kihasználását. Tervgazdaságban ez könnyű, piacgazdaságnál viszont bonyolult ösztönzőket (támogatásokat) igényel. E forgatókönyv nem tisztázta sem a kereskedelem ki- terjedtségét, sem a távlati célig (a dollárelszámolásig) való eljutás módját és idejét. Végül a transzferábilis rubelre épülő klíring a meglévő KGST-rendszer fejlesztésével jönne létre, és alapjaiban megegyezik a már leírt 1987-es magyar koncepcióval. Az elszámolási rubelt egyre inkább transzferábilisra alakítják, azaz egyik viszonylatból a másikra átutalhatóvá. Az év végi egyenleg évente növekvő hányadát pedig konvertibilis valutára lehetne átváltani. így a transzferábilis rubel idővel maga is konvertibilissé válna. A kereskedelem kereteit azonban mégis a kormányközi egyezmények szabnák meg.16

Az egyes forgatókönyvek várható kereskedelmi hatásait az OT számításokkal modellezte.17 így azonnal éles fény vetült a magyar cserearány-romlás, illetve a szovjet piac vesztésének nem túl bíztató kilátásaira. Idővel egyre inkább ezek kivédése került a szellemi erőfeszítések központjába, ami egybeesett a szocialista gazdasági (vállalati) struktúra önmentő törekvéseivel is. Különösen a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Tervhivatal és a Kereskedelmi Minisztérium küldöttei érveltek aktívan ezen az oldalon, míg a Pénzügyminisztérium a reformok élharcosaként mutatta magát, és a szovjet belső piac mechanizmusainak feltárásában jeleskedett. A további szempontok közül egyet idézek még föl. A Magyar Nemzeti Bank a vita egy pontján úgy érvelt, hogy ha a szovjet külkereskedelmi reláció bekerülhetne a statisztikai kimutatások konvertibilis kategóriájába, a külföldi hitelezők ebben a tőkés export hirtelen megnövekedését látnák, és „ez kedvező lenne tőkés hitelfelvételi politikánk szempontjából". Az államigazgatási egyeztetések eredményeit végül minisztertanácsi előterjesztés összegezte, amit az 1989. június 15-én tárgyalt.18

A bizottság szellemi termékeit két egybehangzó kritika érte belföldről, éspedig éppen a várható dollár-passzívum kapcsán. Egy neves reformközgazdász, Csaba László19, majd Medgyessy stábja20 is egyetértett abban, hogy a szovjet

16 XIX-L-l-mmm 68. d. 2. 1.1989. május 8. Emlékeztető.

17 XIX-A-16-a, 3257. d„ 3003/1-5/B/1989.

IS XIX-A-16-a, 3257. d„ 3003/18/B/1989.; XIX-A-16-a, 3257. d„ 3003/26/B/1989

w XIX-L-l-mmm 63. d. 1989. március. Csaba László: Reform, nyitás, KGST. (Pa-1692/1989)

20 XIX-L-l-mmm 63. d. 1989. július 17. Szőnyi Péter feljegyzése Medgyessy elvtársnak.

267