Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Kocsis Piroska: Marginalizálódás és a szociálpolitika válaszai az 1980-as években
Kocsis Piroska: Marginalizálódás és a szociálpolitika válaszai az 1980-as évek végén 1989 végén az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal (ÁBMH),12 valamint az 1988-ban létrehozott Országos Érdekegyeztető Tanács (ÓÉT)13 több alkalommal foglalkozott a kialakult helyzettel. Az ÁBMIT 1989 októberében előterjesztést készített a Minisztertanács részére „A foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer működésének tapasztalatairól" címmel, amelyben meghatározta a rendszerváltozás időszakának foglalkoztatáspolitikai feladatát és célját, ismertette főbb jellemzőit, valamint javaslatot tett a foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer fejlesztésére és finanszírozására. Az elkészült jelentés szerint a foglalkoztatáspolitika feladata, hogy „megelőzze, enyhítse, kezelje a munkaerőpiac feszültségeit", és gondoskodjon „a munka nélkül maradók szociális biztonságáról".14 Az előterjesztés leszögezte, hogy a szocialista állam foglalkoztatáspolitikájának célja „csak a teljes foglalkoztatás minél teljesebb megközelítése lehet". A szerzők ebből indultak ki most is, a kormány azonban kényszerűen olyan gazdaságpolitikát folytatott, amely munkahelyek megszűnéséhez, a dolgozókkal szembeni követelmények fokozódásához, következésképpen a munkanélküliség növekedéséhez vezetett. Az ÁBMH előterjesztése megállapította, hogy a foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer működésének személyi és tárgyi feltételeit javítani kell, ugyanis az eddigi eszközök — az 1984-ben létrehozott Foglalkoztatási Alap,15 a Munkaügyi Szolgáltató Iroda (MÜSZI),16 az állami munkanélküli-segély rendszerének és az újrakezdők-pályakezdők vállalkozási kölcsönének bevezetése — nem elegendők a tömeges munkanélküliség kezelésére. Megoldatlan volt az Alap felhasználásának az ellenőrzése is. (Az 1990-es költségvetési évben az 1989-es 2,4 milliárdról nyolc milliárd forintra növelték a Foglalkoztatási Alapot, azonban kb. csak 4,5 milliárdot használhattak fel, mivel a fennmaradó részből a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását támogatták.)17 További kritikaként fogalmazta meg az előterjesztés, hogy a munkaügyi lépéseket nem egészítette ki hatékonyan a vállalkozásra építő munkahelyteremtés ösztönzése, gyakorlata. Nem volt összhang az oktatás-, a lakás- és a szociál12 Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalt az 1027/1981. (IX. 28.) MT határozat (Magyar Közlöny, 1981. 59. sz.) hozta létre, és az 1990. évi XXX. törvény (Magyar Közlöny, 1990. 46. sz.) szüntette meg. Jogutóda 1990-1998 között a Munkaügyi Minisztérium lett. A Hivatal a bér- és munkaügyi irányítás keretében a foglalkoztatáspolitika, a bérpolitika és a munkajogi szabályozás terén látott el feladatokat. 13 Az Országos Érdekegyeztető Tanács (ÓÉT) 1988-ban alakult. A munkavállalók, munkaadók és a kormány háromoldalú egyeztető fóruma, amely a munka világával összefüggő kérdésekről, a jövedelemelosztásról, illetve ezzel összefüggésben a gazdaságpolitikai keretekről folytat tárgyalásokat, illetve köt országos megállapodásokat. 11 MÓL XiX-C-6-a-szám nélkül-1989. 15 A rendszerváltozás idején a Foglalkoztatási Alapot (FA) a 32/1989. (IV, 15.) MT rendelet hozta létre. Az 1984-ben létrehozott Foglalkoztatási Alapot elsősorban a munkamegtartó képzések beindítására hozták létre. 16 Munkaügyi Szolgáltató Iroda (MÜSZI) 1984 előtt is létezett, de akkor még a munkahelyet változtatók vették igénybe. Az irodák a megyeszékhelyeken működtek, hatékonyságuk nem volt kielégítő. 17 MÓL XlX-C-6-a-szám nélkül-1989. 21
