Levéltári Közlemények, 82. (2011)

Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Forrásközlések - Ólmosi Zoltán: A Munkásőrség megszüntetése. Sikertelen kísérlet a megmaradásra

Ólmosi Zoltán: A Munkásőrség megszüntetése

A felszámolási időszak végére az 599 fős hivatásos állományból 356 főt nyugállományba helyeztek, 69 személyt más rendészeti szerv vett át, míg a többit elbocsátották a szolgálatból. Jellemző módon a 387 polgári alkalmazottból viszont a túlnyomó többség, 334 fő munkaviszonya felmondással szűnt meg.42

Az időszak iratmegsemmisítési gyakorlata érvényesült a Munkásőrség felszámolásánál is, bár Dósa István elsősorban kitöltetlen személyi kartonok, nyomtatványok, munkásőr igazolványok elégetésére adott parancsot.43 Érdekes, hogy a számítógépes adatszolgáltatással összefüggő kimutatásokat és állomány mérle- geket szintén megsemmisítésre ítélte. A gyakorlat azonban meglehetősen vegyes volt. Az egyik legkirívóbb eset a Készletező Ellátó Parancsnokság fóti költség- vetési üzeménél történt, ahol az igazgató „félreértésből" minden irat megsemmisítését elrendelte. Az igazgatóhelyettesek és az ügykezelők önálló elhatározása miatt azonban — legalábbis a vizsgálat megállapítása szerint — az iratok több mint 90%-a megmaradt.44 Ennél sokkal súlyosabb volt, hogy a társadalmi állomány papíralapú személyi anyagait Budapesten, Nógrád, Győr-Sopron és Vas megyében „volt elöljáróik önkényesen megsemmisítették", így azok nem kerültek levéltárba.45

A bizottság, létrejötte után rövid időn belül kénytelen volt megállapítani, hogy a munkásőr vagyon felszámolása ennyi idő alatt lehetetlen vállalkozás, a fegyverek, a technikai, ruházati stb. eszközök begyűjtése, illetve átadása a HM-nek vagy a BM-nek megoldható, de selejtezésük, eladásuk további munkát igényel. Borsits László altábornagy, vezérkari főnök Markovics Ferenc kormánybiztos számára készített feljegyzésében úgy foglalt állást, hogy a Magyar Néphadsereg — „egy-két kivételtől eltekintve — az összeszállított technikai, anyagi eszközökre nem tart igényt, alaprendeltetésből fakadóan felhasználni azok korszerűtlensége, elavultsága miatt nem tudja".46 Lényegében ugyanígy nyilatkozott a hadtáp anyagokról is (ruházat, gyógyszer, kötszer stb.).

Markovits Ferenc 1989. december 7-ei keltezéssel jelentést készített a Minisztertanács részére a Munkásőrséggel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról, melyben a személyi kérdésekről, a vagyon felméréséről, az ingó és ingatlan

szokott fegyelmezett magatartástól, korrekt viselkedéstől messze álltak, és a legszégyenteljesebb módon hajtották végre feladataikat."

4: MOL XIX-A-98. (260. d.) A személyügyi albizottság vezetőjének jelentése Markovics Ferencnek. 1989. december 15.

44 MOL XiX-A-98. (267. d.) 1989. november 8.

44 MÓL XIX-A-98. (260. d.) 1989. november 27. Ugyancsak a vizsgálati jelentésben állapították meg, hogy: „A központi ügykezelésben az 1984-től 1989 június végéig keletkezett teljes anyagot megsemmisítették", ez pedig eltért a veszteséget bagatellizáló fentebbi kijelentéstől.

45 MOL XIX-A-98. (262. d.)

44 Uo. 1989. december 7 Borsits jelentése a Munkásőrség — HM részére használhatatlan — antennáinak lebontását mintegy 20 millió forintra értékelte, ezért azokat „telepített állapotban" javasolta értékesíteni. (60 db rácsos, 41 db 24 m-es, 32 db 18 m-es és 550 db különböző típusú sugárzó volt a Munkásőrség birtokában.)

201