Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Forrásközlések - Ólmosi Zoltán: A Munkásőrség megszüntetése. Sikertelen kísérlet a megmaradásra
Ólmosi Zoltán: A Munkásőrség megszüntetése lényege az volt, hogy „minden olyan tevékenysége szűnjék meg, amit eddig végzett", s fegyverzetét a hadseregnek kell átadni. Egy kiskaput azonban meg kívánt hagyni: az átalakulás lehetőségét Nemzetőrséggé, mint önkéntes védelmi testületté. (Ahogyan korábban utaltunk rá, a Munkásőrség vezetői is ilyen megoldásban reménykedtek.) Más szóval „új fegyveres testület ne jöjjön létre, de önkéntes védelmi testületnek van létjogosultsága", ami „a választások zavarmentes lebonyolításában, rendőrségi feladatok kiegészítésében játszhat szerepet" A Minisztertanács a miniszterelnök javaslatára vita nélkül tudomásul vette az elhangzottakat, azzal, hogy még a hónap folyamán előterjesztést kell benyújtani a Minisztertanács elé, és „semmiféle új fegyveres testület létrehozását ne javasoljuk". Németh Miklós szavai egyúttal azt is jelezték, hogy a HM köreiben elfogadott felfogás az önkéntes véderőről nem állt erős lábakon a kormányon belül. Az 1989. október 6-án megnyílt kongresszuson megszűnt az MSZMP, és másnap az új nevű, átalakult párt, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) a kormány döntésénél erőteljesebben foglalt állást a Munkásőrségről: egyértelműen a jogutód nélküli megszüntetést fogadta el.25 Úgy tűnik, az ún. reformerők ekkorra merték vállalni a Munkásőrség teljes megszüntetését. Ismeretes, az MSZMP vezetésének több tagja nem sokkal korábban még nyíltan kitartott mellettük.26 Az MSZMP KB szeptember 12-13-ai, kétnapos ülésén, az ellenzékkel folytatott tárgyalásokkal kapcsolatos napirendi vita során azonban már senki sem adott egyértelmű választ Borbély Sándornak, aki — meglehetősen bátortalanul — felszólalt a Munkásőrség feloszlatásának híre ellen.27 Németh Miklós miniszterelnök egyfajta halogató választ adott, azzal, hogy a kormány döntött, a Munkásőrséget „mint párthadsereget kiiktattuk", s amíg az új védelmi koncepció nem készül el, a hadsereg szervezeti kereteibe integrálják a testületet: „ezek a munkák folynak, a közeljövőben, az év végéig elkészülnek".28 * Az ellenzékkel szemben a tárgyalásokat vezető Pozsgay Imre meglehetősen zavarosan védekezett. Eszerint a Munkásőrség ügye is „beletartozik abba az iszonyatos propaganda-hadjáratba, ami a tárgyalások egészét körülveszi". Borbélynak válaszolva közölte, hogy „ne várjon most rögtönzött választ, de megtaláljuk a 25 Ripp, 2006. 480. Jb Az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának augusztus 15-ei ülésén részt vevő Gyuricza László szerint: „A Munkásőrséget feloszlatni nem szabad. Semmiképpen sem. A Munkásőrséget esetleg fel kellett volna oszlatni 1968-ban, vagy 1970-ben, ma nem szabad semmilyen körülmények között sem feloszlatni. A Munkásőrséget meg kell tartani, a békés átmenet biztosítékaként, de nem a párt fegyveres testületéként." MOL M-KS 288. f. 5. cs. 1075. ő. e. 27 MSZMP KB 1989,1993. 1581. „Kérem szépen, a Központi Bizottságnak valahogy jeleznie kellene, hogy nem a párt álláspontja a Munkásőrség feloszlatása. [...] Tegnap is felhívtak többen, hogy árulónak tartanak, és 29-én a Munkásőrség ellen országos támadást akar indítani az ellenzék. [...] Ma reggel a rádióban bemondták a hírt: az MSZMP tárgyaló küldöttsége olyan elképzeléssel van, hogy a Munkásőrséget feloszlatják jogutód nélkül. [...] ...ezt már ne hagyjuk szó nélkül." 2“ MSZMP KB 1989, 1993. 1594. Németh Miklós néhány nappal később, a Parlamentben elmondott beszédében hasonló értelemben foglalt állást. Eszerint a Munkásőrség nem párthadsereg, a kérdést a decemberre elkészülő új védelmi koncepció keretében rendezik, továbbá nincs szó semmiféle visszarendeződésről. 197
