Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Forrásközlések - Ólmosi Zoltán: A Munkásőrség megszüntetése. Sikertelen kísérlet a megmaradásra
Ólmosi Zoltán: A Munkásőrség megszüntetése elnevezéseket vélte elfogadhatónak: Nemzetőrség, Népőrség, Nemzeti Gárda, Magyar Nemzetőrök Önkéntes Szövetsége, Magyar Önkéntes Nemzetőrség, Magyar Alkotmányos Rend Önkéntes Őreinek Testületé, Önkéntes Nemzeti Gárda, Polgárőrség, Önkéntes Hátországvédelem, Belső Védelmi Erő, Népi Védelmi Erő, Magyar Védelmi Őrség, Reformőrség, Népi Gárda, Alkotmányos Véderő, Népi Milícia. Az előterjesztők a Népőrségei ajánlották. A megszólítás is meglehetősen széles skálán mozgott a néptárstól, a nemzetőrtárson át a harcostársig. A jelvény átalakítása mellett a fogadalom és az eskü szövegét szintén át kívánták formálni. Érdekesség gyanánt közölték egy számukra elfogadhatatlan változat szövegét is, ami leszámítva magyartalan megfogalmazását, egyes politikai körök számára időtállónak tűnhetett: „Esküszöm, hogy az 1100 éves magyar államiság megtárgyiasult jelképéhez, a Magyar Szent Koronához mindig hű leszek, fegyverrel, munkával, felvilágosító szóval, mindig népem és szeretett hazám fejlődését és felvirágzását szolgálom. A demokratikus jogállamiságú Magyarországot — ha kell — az életem feláldozása árán is megvédem." Borbély állásfoglalásában megfogalmazta, hogy „az előterjesztés a szimbólumrendszer módosítására tett javaslatokon felül a testület további sorsa körül" forog, és jelentősége messze túlmutat a címben foglaltakon. A vita alapján azonban a parancsnok az 1989. évre vonatkozóan az addigi szimbólumrendszer érintetlenül hagyása mellett döntött, vagyis a testület egy-két napra „bekeményített". Ebben nyilván az is szerepet játszott, hogy az SZDSZ 1989. szeptember 24-én bejelentette: aláírások gyűjtésével népszavazás kiírását kezdeményezi négy kérdésben. A köztársasági elnök megválasztásának ideje és módja, az MSZMP kivonulása a munkahelyekről, az elszámoltatás a pártvagyonról, a Munkásőrség feloszlatása a kampány része lett. A politikai nyomás ellenére a Munkásőrség szeptember 29-én, a Fegyveres Erők Napján és 30-án is mintegy 300 településen haditechnikai bemutatókat tartott. A budapesti Városligetben több tízezer látogató kereste fel a Munkásőrség sátrait. A testület egyes objektumai előtt azonban szeptember 29-én — egyébként viszonylag kisszámú tüntető részvételével — megmozdulásokra került sor, amelyek a népszavazási kampány részét képezték.* 19 A Munkásőrség ezekre a tüntetésekre nem adott „harcos" választ, sőt a szeptember 28-ai, előzetes parancsnokhelyettesi intézkedés is csupán a munkásőr objektumok fokozott őrzését dást indított a testület ellen. Plakátokon, szórólapokon útszéli hangnemben szidalmazzák a testületet, ezen belül a kommunistákat." L. ehhez: Ólmosi, 2009. 19 MOL M-KS 295. f. 1. cs. 1989/6 ő. e.-1989. október 2. — Az ülés mellékleteként tájékoztató készült a tüntetésekről, amelyeken többek között a következő kiabálásokat hallatták a résztvevők: „naplopók, gyilkosok", „menjetek dolgozni", „nem kelletek", „hazudtatok eleget", „élősködők", „Moszkva bérencei", „Kádár kutyák" stb. A transzparensek természetesen enyhébbek voltak: „Borbély Sándor azt üzente, elfogyott a regimentje", „a fegyver láb mellett is fegyver", „pufajká- sok, munkásőrök, elfogyott a ti időtök", „elvtársak, köszönjük a szolgálatot!" stb. — L. ehhez a 2/b. sz. iratot! 195
