Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Forrásközlések - Garadnai Zoltán: Francia vélemények a magyarországi átalakulásokról (1988-1990)
Forrásközlések II. Lehetséges tárgyalási témák A) Magyarország: politikai és gazdasági helyzet A politikai bizonytalanság a választások előtt és a nehéz gazdasági helyzet:- A külső adósság 20 milliárd dollár, amelynek egy főre eső aránya a legnagyobb Európában.- Politikai keserűség: áremelkedés, az ártámogatások rendszerének megszüntetése, amelyet az 1989-es 190 milliárd forintról 90 milliárd forintra kívánja Németh úr csökkenteni 1990-ben, és már csak a legfontosabb költségeket vállalja: egészségügy, oktatás.- A munkanélküliség megjelenése. (Jelenleg 20-25 ezer munkanélküli van az 5 millió aktív munkavállalóból, és ennek aránya Németh úr szerint 50 és 100 ezer között lesz 1990-ben.) A Köztársasági Elnök úr tárgyalópartnerei arra törekszenek, hogy ismertessék a magyar politikai és gazdasági helyzetre vonatkozó elképzeléseiket, és egyértelműen ki kívánják nyilvánítani, hogy Magyarország továbbra is a reformok éllovasa kíván maradni, és nem szeretnék, hogy országukat Franciaország, az Európai Közösség és a 24-ek49 elfelejtsék:- Miközben a többi kelet- és közép-európai állam követi őket a nemzetközi sajtóban (Csehszlovákia, NDK, Románia),50- és Gorbacsov úr egyre növekvő gazdasági nehézségekbe ütközik. A Szovjetunió bukása a magyarok reménye szerint nem jelentené a saját demokratikus átalakulásuk végét.- Ebből a szempontból nézve a tárgyalópartnereink (elsődlegesen a hivatalosak) azon lesznek, hogy az Államfő támogatását megszerezzék. A lehetséges kérdések: A Köztársaság elnöke — amennyiben óhajtja — az alábbi témák iránt érdeklődhet:- Az új politikai egyensúly megteremtése Magyarországon.- A Parlament jövőbeni szerepe.- A Köztársasági elnök jövőbeni szerepe. (Jelenleg ez meglehetősen szimbolikus.) A március 25-ei választások után új alkotmányt dolgoznak ki.- A magyaroknak a saját jövőjükre vonatkozó jóslataik. (Szűrös ideiglenes köztársasági elnök az 1989-es történelmi év után a „a nehézségek általános növekedéséről" beszélt újévi üzenetében.)- A belpolitikai események következményei befolyással vannak Magyarország és a Szovjetunió, illetve a Varsó Szerződés és a KGST tagállamaival kialakítandó kapcsolatokra, (a magyar-szovjet párt és kormánykapcsolatok átrendeződése, a magyar társadalom vitája az ország „semlegességéről", a magyarok kritikája a KGST rossz működése, és annak közvetlenül a gazdasági teljesítményt befolyásoló következményei miatt, a magyarok igénye arra vonatkozóan, hogy a KGST-n belüli kereskedelmet dollár árfolyamon folytassák. A magyar kormány 1990-re vonatkozó kereskedelmi terve a szocialista országok tekintetében 20%-os export- és 4%-os 49 A „24-ek csoportja Lengyelország és Magyarország gazdasági megsegítésére" — az OECD tagállamaiból állt — a párizsi világgazdasági csúcs határozatainak következtében jött létre. 50 Vagyis már egyre kevésbé számít Magyarország a reformok éllovasának. 182
