Levéltári Közlemények, 82. (2011)

Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Keresztes Csaba: Az oktatás és a kultúra irányításának átalakulása a nyolcvanas évek végén

Közlemények

színterévé. Politikai kérdések tárgyalásakor a tanárnak mindig kötelessége többféle álláspontot bemutatni és ütköztetni." A tanulóktól nem követelhető meg valamely történelmi tény ideológiai-világnézeti értékelése, az órákon a vitákat szabaddá kell tenni, és meg kell tanítani a tanulókat „az ellentétes véleményekkel szembeni toleranciára".35

A szakmai képzés fejlesztése érdekében a középiskolák szerepvállalására helyezték a hangsúlyt, „összetettebb, tartósabb és átfogóbb" tartalommal megtöltve. A tanulmányokat kétlépcsőssé kívánták tenni, növelni szándékozták az érettségit adó középiskolák arányát, és szorgalmazták a specializált szakoktatás bevezetését, míg a vállalatokat ismételten nagyobb mértékben kívánták bevonni a képzésbe, amellyel „konvertálható,, szaktudást igyekeztek nyújtani. („Ily módon távlatosan megfelelőbbnek ígérkező szakmai műveltség érhető el.") Véleményük szerint szakmaváltás egyre nagyobb követelménnyé fog válni, és „a képzés jelenlegi szakmaszerkezetét gyökeresen át kell alakítani a gazdaság (pontosabban a technikai munkamegosztás) világszerte lezajló (a gazdaságilag fejlett országokban már végbement) változási tendenciáinak megfelelően. E hazánkat sem elkerülő folyamat egyik univerzális jellegzetessége a fizikai munkafajták arányának drasztikus csökkenése, a szolgáltatás és a szellemi tevékenység munkafajtáinak gyors kiterjeszkedése."36

A felsőoktatás modernizálásának tervei

A felsőoktatásban az 1987-től elindult reformfolyamatok 1989-ben felgyorsultak. Ráérezve a világ „lüktetésére", ezt az alágazatot igyekeztek egyre nagyobb mértékben helyzetbe hozni. „A művelődésen belül is prioritást kell biztosítani a felső- oktatásnak, mert magas szinten képzett, kreatív szakemberek nélkül társadalmigazdasági fejlődés korunkban nem lehetséges. A korszerű felsőoktatás nemcsak egyik feltétele a gazdaság versenyképességének, hanem annak egyre inkább meghatározó jelentőségű lendítő ereje, dinamizáló tényezője. A felsőoktatás fejlesztési irányairól és a szükséges feltételek megteremtéséről hozandó parlamenti, kormányzati döntés valójában már a jövő évszázad társadalmi-gazdasági fejlődésének szellemi potenciálját határozza meg, túlzás nélkül mondható, hogy a magyar nemzet jövőjéről dönt." Mindezek alapján a felsőoktatás „gyökeres átalakítását" jelölték meg célként, figyelve a vele járó veszélyekre is. „A vegyes gazdaságon alapuló piacgazdaság és a pluralista politikai rendszer kialakulása azonban még csak épp hogy csak megkezdődött. Jelenleg még nem működik valóságos piac és a többpárt-rendszerű politikai tagoltság kialakulásához is évek kellenek. Ezért a felsőoktatás szabályozását a jelenlegi kvázi-piacnak átengedni egyet jelentene az anarchiával, a rövid távra szóló és a szűklátókörű piaci érdekek érvényesítésével.

35 MÓL XIX-I-9-d-1021-1989„ valamint: uo.-3789-1989.

36 MÓL XIX-I-9-r-2. tétel-sz. n.-1988.

132