Levéltári Közlemények, 82. (2011)

Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Soós Viktor Attila: Hivatalból Titkárság. Az egyházak feletti állami ellenőrzés átalakítása 1988-1990 között

Soós Viktor Attila: Hivatalból Titkárság- Figyelemmel kíséri a lelkiismereti- és vallásszabadság érvényesülését, idő­szakonként átfogóan értékeli e jogok megvalósulásának helyzetét.- Megvizsgálja a Kormány, illetve a Tanács tagjai által fontosnak tartott, és a lelkiismereti- és vallásszabadság érvényesülésével összefüggő kérdéseket.- Elősegíti az állam és az egyházak, felekezetek közötti kapcsolatok ápolá­sát, javaslatokat tesz az ezzel kapcsolatos állami feladatokra.- Elősegíti az egyházak, felekezetek közötti együttműködést, vélemény- cserét. Az OVT elnöke a Minisztertanács elnöke (Németh Miklós), elnökhelyettese a művelődési miniszter (Glatz Ferenc), titkára a Minisztertanács Egyházpolitikai Titkárságának vezetője (Sarkadi Nagy Barna), tagjai a társadalompolitikai fel­adatokat ellátó államminiszter; a Minisztertanács elnökének felkérése alapján, a Tanács munkájában részt venni kívánó valamennyi magyarországi egyház, fe­lekezet, vallási közösség képviselői, azaz 16 katolikus püspök, nyolc református, két evangélikus, két izraelita egyházi személy, továbbá a többi felekezet és kis- egyház egy-egy képviselője. Az OVT munkájában nem vett részt a Jehova tanúi és a Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezet. A Tanács ténykedése elsősorban abból állt, hogy megvitatta és véleményez­te az egyházakat érintő miniszteri előterjesztéseket, beszámolókat. Az Országos Vallásügyi Tanács az új kormány megalakulása után, 1990. június 13-án szűnt meg. Mint említettük, az Elnöki Tanács 1989. június 30-ai rendelete jogutód nél­kül felszámolta az Állami Egyházügyi Hivatalt, emellett megszüntette az állami hozzájárulás kötelezettségét az egyházi állásokhoz, az csak olyan tisztségek­nél maradt meg, amelyek nem magyar, hanem pápai joghatóság alá tartoztak.58 Július 1-jével megszűnt az egyházi kiadói tevékenység és az egyházi sajtótermé­kek ellenőrzése, illetve az egyházak azon kötelezettsége, hogy istentiszteletre szánt épület kialakításánál meg kellett szerezni a helyi tanácsok egyetértését. Külföldi állampolgárok magyar egyházi főiskolai felvételéhez szintén nem kel­lett ettől kezdve előzetes állami hozzájárulás. Mindezek következtében az állam nem rendelkezett a továbbiakban speciálisan egyházi területre érvényes igaz­gatási jogokkal. Ugyanekkor a 66/1989. MT sz. rendelet kibővítette a művelő­dési miniszter feladatkörét: mindazokat a jogokat, amelyeket az egyházakkal kapcsolatban az állam gyakorolhat, a művelődési miniszterre ruházta. (Ezek: az állami költségvetésből az egyházpolitikai célú eszközökkel való gazdálko­dás, a felekezetek állami bejegyzése, az egyházak és az állam közötti kapcsola­tok alakítása, az állam egyházpolitikai céljainak megvalósítása.) E feladatokat koordinálta az 1989. július 1-jén felállított Egyházi Főosztály, aminek elneve­zése 1990-ben Egyházi Kapcsolatok Főosztályára, majd Egyházi Kapcsolatok Titkárságára módosult. Ezek a következők: a katolikus megyéspüspökök, az esztergomi, kalocsai és egri érsek, a pan­nonhalmi Szent Benedek-rendi nullius főapát, a püspöki koadjutor, a segédpüspök, az apostoli adminisztrátor, a római Pápai Magyar Intézet igazgatója és a címzetes püspök. 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom