Levéltári Közlemények, 82. (2011)

Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Soós Viktor Attila: Hivatalból Titkárság. Az egyházak feletti állami ellenőrzés átalakítása 1988-1990 között

Soós Viktor Attila: Hivatalból Titkárság- Figyelemmel kíséri a lelkiismereti- és vallásszabadság érvényesülését, időszakonként átfogóan értékeli e jogok megvalósulásának helyzetét.- Megvizsgálja a Kormány, illetve a Tanács tagjai által fontosnak tartott, és a lelkiismereti- és vallásszabadság érvényesülésével összefüggő kérdéseket.- Elősegíti az állam és az egyházak, felekezetek közötti kapcsolatok ápolását, javaslatokat tesz az ezzel kapcsolatos állami feladatokra.- Elősegíti az egyházak, felekezetek közötti együttműködést, vélemény- cserét.

Az OVT elnöke a Minisztertanács elnöke (Németh Miklós), elnökhelyettese a művelődési miniszter (Glatz Ferenc), titkára a Minisztertanács Egyházpolitikai Titkárságának vezetője (Sarkadi Nagy Barna), tagjai a társadalompolitikai feladatokat ellátó államminiszter; a Minisztertanács elnökének felkérése alapján, a Tanács munkájában részt venni kívánó valamennyi magyarországi egyház, felekezet, vallási közösség képviselői, azaz 16 katolikus püspök, nyolc református, két evangélikus, két izraelita egyházi személy, továbbá a többi felekezet és kis- egyház egy-egy képviselője. Az OVT munkájában nem vett részt a Jehova tanúi és a Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezet.

A Tanács ténykedése elsősorban abból állt, hogy megvitatta és véleményezte az egyházakat érintő miniszteri előterjesztéseket, beszámolókat. Az Országos Vallásügyi Tanács az új kormány megalakulása után, 1990. június 13-án szűnt meg.

Mint említettük, az Elnöki Tanács 1989. június 30-ai rendelete jogutód nélkül felszámolta az Állami Egyházügyi Hivatalt, emellett megszüntette az állami hozzájárulás kötelezettségét az egyházi állásokhoz, az csak olyan tisztségeknél maradt meg, amelyek nem magyar, hanem pápai joghatóság alá tartoztak.58 Július 1-jével megszűnt az egyházi kiadói tevékenység és az egyházi sajtótermékek ellenőrzése, illetve az egyházak azon kötelezettsége, hogy istentiszteletre szánt épület kialakításánál meg kellett szerezni a helyi tanácsok egyetértését. Külföldi állampolgárok magyar egyházi főiskolai felvételéhez szintén nem kellett ettől kezdve előzetes állami hozzájárulás. Mindezek következtében az állam nem rendelkezett a továbbiakban speciálisan egyházi területre érvényes igazgatási jogokkal. Ugyanekkor a 66/1989. MT sz. rendelet kibővítette a művelődési miniszter feladatkörét: mindazokat a jogokat, amelyeket az egyházakkal kapcsolatban az állam gyakorolhat, a művelődési miniszterre ruházta. (Ezek: az állami költségvetésből az egyházpolitikai célú eszközökkel való gazdálkodás, a felekezetek állami bejegyzése, az egyházak és az állam közötti kapcsolatok alakítása, az állam egyházpolitikai céljainak megvalósítása.) E feladatokat koordinálta az 1989. július 1-jén felállított Egyházi Főosztály, aminek elnevezése 1990-ben Egyházi Kapcsolatok Főosztályára, majd Egyházi Kapcsolatok Titkárságára módosult.

Ezek a következők: a katolikus megyéspüspökök, az esztergomi, kalocsai és egri érsek, a pannonhalmi Szent Benedek-rendi nullius főapát, a püspöki koadjutor, a segédpüspök, az apostoli adminisztrátor, a római Pápai Magyar Intézet igazgatója és a címzetes püspök.

115