Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Soós Viktor Attila: Hivatalból Titkárság. Az egyházak feletti állami ellenőrzés átalakítása 1988-1990 között
Közlemények államtitkári, a Minisztertanács pedig az Állami Egyházügyi Hivatal elnöki tisztségéből, nyugdíjba vonulásom miatt, saját kérésemre felmenteni szíveskedjék. Köszönöm a bizalmat, amelynek képességeim szerint tisztességgel igyekeztem eleget tenni, hazánk és népünk iránti elkötelezettséggel hazai és a nemzetközi élet minden területén."48 Miklós Imrének, az ÁEH elnökének természetes volt, hogy ugyan a Minisztertanács felügyeli a Hivatalt, felmentését kérő levelét nemcsak Németh Miklósnak, hanem Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának is el kell juttatnia.49 A Minisztertanács 1989. április 30-ai hatállyal saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt, érdemei elismerése mellett felmentette Miklós Imrét az ÁEH elnöki pozíciójából.50 Az Állami Egyházügyi Hivatal helyzete 1989-ben — alternatívák az ÁEH utáni életre Mint említettük, elnökhelyettesi rangban Sarkadi Nagy Barna lett az ÁEH utolsó vezetője. Viszonylag rövid ideig, két hónapig állt az ÁEH élén, de a Hivatalról való felfogását, az utolsó napok eseményeit érdemes rekonstruálni. Nyers Rezsőnek írt leveléről már szóltunk. A következőkben szükséges szót ejteni a Németh Miklós részére készített feljegyzéséről, amelyben az állami egyházpolitika kereteiről vallott nézeteit foglalta össze.51 Eszerint: „A Kormány június 5-i ülésén több javaslat elhangzott az állami egyházpolitika szervezetének ügyéről. Egyes miniszter elvtársak véleménye szerint csak a Művelődési Minisztérium keretei között és teljesen új apparátussal képzelhető el a munka továbbvitele. Hivatkoztak egyházi személyek véleményére is. Németh elvtárs összefoglalójában hangsúlyozta, hogy az előkészületeket a kabinetülésen kialakított álláspont szerint kell végezni, azaz előterjesztést kell készíteni a miniszterelnök vezetésével működő Országos Vallásügyi Tanács, a kormány Egyházügyi Titkársága létrehozására és számba kell venni a Művelődési Minisztériumnak átadandó hatósági jogköröket. Ez a munka folyik. A döntés-előkészítés folyamatát ugyanakkor hangulati elemek is befolyásolják. Ezért fontosnak tartom, hogy Németh elvtárs szíves figyelmébe ajánljak néhány tényt. 1. Az egyházi vezetők véleményének meghallgatása és figyelembe vétele kétségkívül fontos. E nélkül az ügyben nem szabad döntést hozni. Azonban két idetartozó kérdést is látnunk kell:- Mit tekintünk az egyházak véleményének? Úgy gondolom mindenképpen figyelnünk kell azokra a vezetőkre, akik a következő 5-10 évben 48 MÓL XIX-A-21-a-M-5-5/b/1989 (80. d.) 49 MÓL XIX-A-21-a-M-5-5/b/1989 (80. d.) 50 MÓL XIX-A-83-a-939. 1989. április 27-ei (soron kívüli) MT ülés. (792. d.) 57/1989 (V. 2.) Minisztertanács 1056/1989. számú határozata. NET Magyar Közlöny, 1989. 27. sz. 51 MÓL XIX-A-21-d-002-4-2/1989. (161. d.) 112
