Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Soós Viktor Attila: Hivatalból Titkárság. Az egyházak feletti állami ellenőrzés átalakítása 1988-1990 között
Suós Viktor Attila: Hivatalból Titkárság Németh Miklós miniszterelnök 1989. május 10-ei parlamenti beszédében bejelentette az ÁEH felszámolására vonatkozó indítványát és az Országos Vallásügyi Tanács megalakításának tervét.31 Az MSZMP KB Politikai Bizottsága — az április 5-ei határozatnak megfelelően —1989. május 16-ai ülésén ismét napirendre tűzte az egyházpolitikai kérdéseket, bár ezúttal elsősorban az MSZMP egyházpolitikáját értékelték. Az anyag megfogalmazásai sok tekintetben a régi „bevált" gyakorlatot követik, bár a következtetések a teljes átalakulás igényét tükrözik. Eszerint: „A Magyar Szocialista Munkáspárt három évtizedes egyházpolitikája történelmi mércével mérve s a nemzetközi összehasonlítás tükrében egyaránt sikeresnek bizonyult.32 Az adott politikai rendszer keretei között normalizálta a szocialista államhatalom és az egyházak viszonyát, véget vetett a korábbi, gyakran politikai indítékú konfrontáció gyakorlatának. A szövetségi politika jegyében és keretében pártunk együttműködésre törekedett az egyházakkal a társadalmi élet számos területén. Az állam biztosította az egyházak autonóm működését, a vallás szabad gyakorlását, az alapvető hitéleti igények kielégítését. Érvényesítette a felekezeti egyenlőség elvét. Megszüntette a vulgáris ateista propagandának a vallásos érzületűeket sértő vadhajtásait, oldotta a vallásossággal szembeni politikai bizalmatlanságot. Mindennek következtében társadalmunkban nőtt a kölcsönös világnézeti tolerancia. Eredményként könyvelhetjük el, hogy a társadalom világnézeti tagoltsága ma már nem fejez ki markáns politikai megosztottságot. Vallásosak és marxisták számos fontos társadalmi és politikai kérdésben egy véleményen vannak, és közösen cselekszenek a problémák megoldásában. Ugyanakkor az egyházakban és a vallásos emberek között sincs az alapvető világnézeti beállítódáson túl homogén egység. A szekularizáció széles társadalmi folyamata — ami korántsem csak tudatos politikai törekvések, hanem a modernizáció spontán hatásainak eredménye is volt — felerősítette körükben a progresszív vonulatokat, és jelentősen megváltozott a vallásosság tartalma. Különösen az utóbbi években előtérbe kerültek a kulturális hagyományőrzés, az erkölcsi integritás védelme és a karitatív tevékenység elemei. [...] * 11 majd a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára 1972-1975, megyei első titkára 1975-1977 között. Az MSZMP Központi Bizottság Külügyi Osztályának munkatársa 1977-1982 között. Az Országos Béketanács főtitkára 1982-1983-ban, majd az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese 1983-1989 között. 1990-től a Horizont Rt. vezérigazgatója, a Dollar Land Fejlesztési Kft., majd a Microsystem Karrier Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. 2002-2007 között az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. humánpolitikai és igazgatási vezérigazgató-helyettese, 2008-tól az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. humánpolitikai és koordinációs igazgatója. 11 Fazekas, 2011.18. ’2 A PB ülés vitájában Szűrös Mátyás a megfogalmazás ezen részénél nagyobb önkritikára hívta fel a figyelmet: „ talán az értékelés túl szép képet mutat", mert „a Magyar Szocialista Munkáspárt három évtizedes egyházpolitikája" csak a szocialista világban tekinthető sikeresnek. „Tehát itt lehetnénk szerényebbek, miközben el kell ismerni azt, hogy ez egy sikeres egyházpolitika volt, de azért túlzásokba sem szabad esni, mert azért ez is hullámzott." A jóval később a KB elé került változat némileg árnyalta a megállapítást. 107
