Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. - Közlemények - Balaton Petra: Szterényi József erdélyi pályafutása
Balaton Petra: Szterényi József erdélyi pályafutása hitközség elnökének és társainak buzdítására 1884 végén átköltözött Brassóba, és ez év végén, másfél év szervezés után megjelent a Brassó című magyar lap1 a nagy múltra visszatekintő szász (Kronstadter Zeitung) és román (Gazeta de Transilvania) hírlapok mellett.18 A brassói évek (1885-1889): a magyar-román vámháború időszaka Szterényi József életében a Brassóban eltöltött 5 esztendő (1885-1889) a közéleti szerepvállalás kibontakozásának időszaka volt: a Brassó folyóirat szerkesztőjeként és tulajdonosaként, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) helyi fiókjának jegyzőjeként, valamint 1886 júniusától a Brassói Kereskedelmi és Iparosegylet titkáraként nagyarányú mozgalmat folytatott a határszéli magyarság gazdasági és kulturális érdekében. Magánéletében is sorsfordító évek voltak: 1888-ban feleségül vette a nála jóval idősebb, Közép-Szolnok megyei nemesi családból származó, evangélikus vallású ákosi Makoldy Idát (7-1927), akinek első házasságából származó kamasz fiát, Sándort (Brassó, 1873. augusztus 22.-Bp., 1938. november 3.) felesége kérésére 1893-ban adoptálta, tanulmányait és karrierjét támogatta.19 A dél-erdélyi térség gazdasági életében igen válságos időszak volt ez. A román fejedelemségek, amelyek jelentős értékesítési területnek számítottak a határszéli kézműipar számára, az 1870-es évektől szűkülő piacot jelentettek a beviteli 17 18 19 nyarán meg is alakult. Szterényi a magyarosítás érdekében magyar nyelvtanfolyamok szervezett Brassóban a németajkú felnőttek és fiatalok részére. 17 Brassó, 1. (1885) 35:136. (márc. 24.) 18 A helyi magyarság csak rövid ideig tudott magyar lapot fenntartani a közöny miatt: az 1830-as években Veres György és Köpe szerkesztésében megjelent lapot 1847-ben Veszély Károly és Kovács Antal kiadásában a Brassói Lapok követte, 1871 januárjától pedig Kenyeres Adolf a Nemerét szerkesztette. Brassó, 1884. december 24. mutatványszám, 1. oldal. 19 Szterényi Sándor 1873. aug. 22-én született Brassóban, vér szerinti édesapja Lupéni Károly lehetett. Az evangélikus vallású fiú középiskoláit Brassóban, majd Nagyszebenben végezte, miután pedig bölcseleti doktorrá avatták, 1897-től a Kereskedelmi Minisztériumban dolgozott. Kezdetben a külkereskedelmi, később a kereskedelempolitikai, 1919-től kezdve pedig az iparoktatási osztályt vezette. 1900-1903 között a Magyar Iparoktatás c. folyóiratot szerkesztette, amelybe több cikket is írt. 1922-től az Országos Ipari és Kereskedelmi Oktatási Tanács alelnöke, 1927-ben helyettes államtitkár lett. A Keleti Kereskedelmi Akadémián előadóként közgazdaság- és pénzügytant oktatott. Szakirodalmi működését a Pallas Nagy Lexikonénál kezdte meg közgazdasági cikkeivel. Mostohaapjával élete végén nagyon megromlott a kapcsolata, aki 1937. augusztus 28-án készült végrendeletében örökösének unokáját, ifj. Szterényi Sándort tette meg, és a haszonélvezetben való részesülés feltétele az volt, hogy „csak keresztény vallásban született nőt vehet el". Az életrajzi adattal ellentétben a Budapest Főváros Levéltára (BFL) adata és a gyászjelentés szerint is a halálozás ideje 1938. november 26.(1). Névváltozások, 1895; Szterényi József végrendelete: BFL VII. 12. e. Budapesti Központi Királyi Járásbíróság Iratai, kihirdetett végrendeletek. 1941.10150. Szterényi Sándor művei: Magyarország a párisi világkiállításon c. díszműben (Magyar háziiparról); Actien Gesellschaften ans Ungarn Bp., 1902. (Különlenyomat a Volkswirtschaftliche Mittheilungen c. folyóiratból). 149
