Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Források - Molnár András: A Csány László ellen indított vizsgálatra vonatkozó iratok (1837-1838)
A CSÁNY LÁSZLÓ ELLEN INDÍTOTT VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ IRATOK (1837-1838)' DOCUMENTS (1837-1838) REFERRING TO THE INQUIRY AGAINST LÁSZLÓ CSÁNY: In the second half of the 1830s the Hungarian Royal Court in Vienna tried to end the spread of the Hungarian reform movement by moving against the opposition leaders of several counties and imprisoning them. Making critical remarks regarding the government would cause initiation of these procedures, and they could lead to charges of high-treason and disloyalty. The government wanted to frighten the opposition in Zala County too, yet its leader, Ferenc Deák could not be charged, so they took action against László Csány who was Deák's most prominent supporter. This procedure was ordered by Monarch Ferdinand V. on 17th October 1837. It was based on secret agent reports of a Zala County meeting that started on 25nd September 1837. The case was closed 22nd May 1838 because only one wittness accused him. Csány was not brought before the tribunal, still the purpose of the procedure was partially successful: the opposition in Zala County became more moderate. The following source publication contains 20 documents dated between 7th October 1837 and 25th June 1838, all refer to the inquiry against Csány and they have been preserved at different institutions. Közismert, hogy a bécsi udvar az 1830-as évek második felében a veszélyes felforgatónak tekintett Wesselényi Miklós báró, Kossuth Lajos, az országgyűlési ifjak, és több megye ellenzéki vezetőinek perbefogásával, bebörtönzésével — és a politikai megfélemlítés más eszközeivel — próbált gátat szabni a liberális reformmozgalom magyarországi terjedésének. Az uralkodó iránti hűtlenség vagy felségsértés vádjával indított eljárások alapjául (pontosabban ürügyéül) általában az ellenzéki vezetők nyilvánosan elhangzott, kormányt bíráló beszédei, kijelentései szolgáltak.1 2 A reformellenzék országos vezérkarához tartozó Deák Ferenc megyéje, Zala, amely a liberálisok egyik fellegvára volt, az első perctől kezdve határozottan kiállt a szólásszabadság mellett, és tiltakozott a törvénytelen eljárások, politikai perek ellen. A kormány meg akarta félemlíteni a zalai ellenzéket is, ám annak szellemi vezérét, Deák Ferencet — a királyi jogügyigaz- gató indítványa ellenére — nem sikerült perbe fogni, ezért Deák egyik legfontosabb zalai támasza, Csány László ellen indítottak eljárást a Zala vármegye közgyűlésein elhangzott, kormányt bíráló beszédei, különösen az 1837. szeptember 26-án tett kijelentései miatt.3 MOLNÁR ANDRÁS 1 Forrásközleményünk a Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Szakmai Kollégiumának támogatásával, Csány László 1848 előtti iratainak kiadásra való előkészítése kapcsán készült. E munka eredményeképpen megjelent forrásgyűjteményünk: MOLNÁR, 2009. 2 A kérdés legutóbbi összefoglalása: PAJKOSSY, 2007. 3 A Csány elleni vizsgálat korábbi feldolgozásai: NovÁK, 1908. 274-275.; ElSSEN, 1917. 11-12.; Barta, 1952. 593-594.; Molnár, 1989.137-155.; Molnár, 1990. 23-27. Levéltári Közlemények, 81. (2010) 239-280.
