Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Közlemények - Dombóvári Ádám: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére Magyarországon, 1836-1840

Dombóvári Ádám: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére A közgyűlés elé terjesztett rendszabályok további — vitatás alá nem került — pontjai közé tartozott még, hogy a megválasztott bizottság végezné el a jelöl­tek megfelelő „karakterének" vizsgálatát (3. pont), s megbízatása idején kérhet­né katonai erő alkalmazását, ha a közbiztonságot veszélyben látja (4. pont), to­vábbá joga lenne a megvesztegetés céljával Nagykállóra hozott bort és élelmet elárvereztetni (5. pont). A tervezet szerint a megvesztegetők és a megvesztege­tettek nemcsak kiesnek a jelölésből, de szavazati jogukat is elvesztik! (6. pont) A szavazást járásonként, a választójogosultak összeírása alapján bonyolítanák le, a megyeház termében (7. pont).170 Ha egy község az elöljárói akaratával megegye­zően szavaz, az megvesztegetésnek tekintendő, s szavazatuk érvénytelen (8. pont). Annak megítélése, hogy valaki mellé kimaradása elérésére haragosa épí­tett-e pártot, szintén a bizottság feladata (9. pont). Ha a küldöttség tagja szervez pártot, 400 pengőforinttal kell büntetni (12. pont). A választást csak a főispán betegsége esetén lehet elhalasztani (10. pont), s halasztás vagy megszakítás ese­tén helyettesítést kell alkalmazni (11. pont). A rendszabályt kinyomtatása után minden helységbe szétküldetnék, és a tisztválasztások előtt ki is kell azt hirdetni (13. pont).171 Az 1838 tavaszi közgyűlésen végül a tisztikar kollektív lemondása után tár­gyalták újra a tisztválasztási normatívumot és a megye rendszabály-tervezetét. Szabolcs vármegye a második körben — feltehetően az említett kancelláriai és helytartótanácsi leiratok miatt — már vita nélkül elfogadta az uralkodói rendele­tet, s határoztak annak kötelező kinyomtatásáról és szétosztásáról. A közgyűlés néhány további rendszabályt is előírt: pl. az országgyűlési költségek kivetésére készített összeírás alapján kell összeírni a választásra jogosult nemeseket, a vá­lasztáson botokkal, fegyverekkel, vagy csoportosan megjelenni, ahogy az utcán muzsikaszó mellett vonulni is, tilos. Megtiltották a részeg emberek szavazhatá- sát, a jelöltek felsorolása és a beszédek alatti közbekiáltásokat, az asztalon állást kútfőre utal vissza). A megye rendet 1837. április 17-én írtak fel József nádornak, illetve a Helytar­tótanácshoz, amelyben jelezték, hogy a részletes vizsgálati anyagot a Kancelláriának már meg­küldték. MOL A 39 1837:9247. 34-35. föl. A Helytartótanács 1837. május 30-i ülésén Eötvös Ignác elnöklete alatt tárgyalták a szabolcsi jelentést és az ügyben hozandó rendelkezéseket általában, illetve a vádlottak büntetését. A Helytartótanács véleményét a Kancelláriához terjesztette fel (humillima propositio). Az idézett tanácsülési jegyzőkönyv: MOL A 39 1837:9247. 2-33. föl. A Sza­bolcsnak küldendő kegyelmes királyi leirat projectuma: uo. 36-38. föl. A mi szempontunkból ki­emelendő, hogy a rescriptum a tisztválasztási normatívum irányelveinek alkalmazására utasítaná a megyét. L. különösen: uo. 1837:9247. 37. föl. A Kancellária Pálffy Fidél elnöklete alatt 1837. július 6-i ülésén tárgyalta a propositio-t. A tanácsülési jegyzőkönyv: uo. 1837:15 789. 2-28. föl. A dikasztérium votuma: uo. 28-33. föl. A Kancellária a Helytartótanács véleményét elfogadva szin­tén a tisztválasztási normatívum hatékonyabb érvényesítésével és végrehajtásával („conformiter peragenda") próbálta az ügyet hosszabb távon és általánosabb síkon mozogva elrendezni: uo. 1837:15 789. 31. föl. A Szabolcsnak küldendő benignum rescriptum fogalmazványa: uo. 38-39. föl. A Helytartótanácsnak és a főispánnak küldendő utasítás: uo. 1837:15 789. 40. föl. 170 A küldöttség tagjai ügyelnek arra, hogy csak a szavazásra jogosultak voksolhassanak, illetve hogy a vesztegetéseket elkerüljék. A más megyében lakó, Szabolcsban is birtokos nemes köteles előre bejelenteni, mely járással kíván szavazni. 171 BENE, 1980. 54-55. 101

Next

/
Oldalképek
Tartalom