Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Közlemények - Dombóvári Ádám: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére Magyarországon, 1836-1840

Dombóvári Adóm: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére

vármegyében is megbukott a normatívum, s Rohonczy Ignác156 főjegyző indítványára felírtak az uralkodóhoz. Érdekes mozzanata volt a soproni vitának, hogy az ekkor már a kormánypárthoz közeledő Felsőbüki Nagy Pál, korábbi prominens ellenzéki követ a rendelet mellett fogalmazta meg véleményét.157 Somsich Miklós158 előterjesztése következtében Somogy megye 1837. január 16-i közgyűlésén a tisztválasztási normatívumot félretették, s az uralkodónak felírtak.159 A rendelet ellen Veszprém megye óvást tett.160

Szabolcs vármegyében a júniusi véres tisztújítás kihágásainak vizsgálatával megbízott, 1836. június 16-án kinevezett megyei küldöttség feladata volt óvó rendszabályok készítése, s később, az 1836. október 28-i közgyűlésen ehhez a választmányhoz utasították véleményezésre felolvasása után a tisztválasztási normatívumot is.161 A küldöttség véleményét, illetve munkálatát az 1837. február 15-i közgyűlésen ismertették és tárgyalták. A rendelettel kapcsolatban a depu- táció állásfoglalása az volt, hogy a visszaélések és a kihágások megvizsgálását a főispán önkényére bízni egyoldalúsága miatt nem szabad. A rendek beleegyezése nélkül a főispán nem jelölhet, a közgyűlés félbeszakítása esetén a régi tisztikart meg nem erősítheti, de legfeljebb két hónapig surrogatióval alakíthat új tisztikart, annak lejártakor azonban köteles rendes tisztújítást tartani. A választás eredményét a küldöttségi vélemény szerint törvénytelenségek észlelése esetén a rendek is érvényteleníthetik.162

A választási visszaélések megszűntetésére a deputáció egy 13 pontos rendszabályt alkotott. A kihágások legfőbb okát a pártszervezésben látták. Patay István163 első alispán, Patay László164 és Eördögh Péter főszolgabírók általában a rendszabály ellen szólaltak fel, mert szerintük ez a törvényhozás feladata. Az

156 A megye főjegyzője, és a Törvényhatósági Tudósítások Sopron megyei levelezője.

157 KLÖM VI. köt. 1019. A soproni felirat: MOL A 39 1837:1416. 2. föl.

158 1808-tól a megye főjegyzője, 1811-ben, 1830-ban és 1832-1836-ban országgyűlési ellenzéki követe.

159 A somogyi felirat magyar-latin hasábosán: MOL A 39 1837:3427. Elemzését ehelyütt 1. lejjebb. Vö.: KLÖM VI. köt. 972. A felírás tényét a Törvényhatósági Tudósítások nem tartalmazza.

160 KLÖM VI. köt. 887., 905. Kossuth a veszprémi reakciókról — Aradhoz és Temeshez hasonlóan — később sem tudósít részletezőbben.

161 A küldöttség felállítását — ahogy láttuk — a főispán indítványozta, és annak közgyűlési elfogadása után tagjait is ő nevezte ki. A jelöltek közül a rendek csak Zoltán Mihály főügyészt hagyatták ki, és helyére Szikszay József és Somjódy István alügyészeket, valamint Nagy István és Inczédy György táblabírákat delegálták. KLÖM VI. köt. 645-646. A deputáció elnöke így Gencsy Lajos lett, tagjai pedig gróf Dessewffy Emil, Molnár Antal, Nagy István, Bozóky István, Inczédy György táb- labírák, Eördögh Péter fő-, Somossy Ignác alszolgabíró, ezek esküdtjei (Katona Lajos, Szegedy István), illetve a két említett tiszti alügyész. A küldöttség első ülését 1836. július 11-én tartotta, jelentését 1837. február 6-án készítette el. Bozóky István lemondása miatt helyére július 20-án Laskay Ferenc táblabíró került. Augusztus 29-én Pethő Sándor tiszti ügyész, illetve Pózner Antal szolgabírókkal egészült ki a deputáció. Bene, 1980.49-50.

Uo. 53-54.

1631833 májusáig Szabolcs megye ellenzéki országgyűlési követe, a megye első alispánja.

164 Szabolcs megyei aljegyző, majd főszolgabíró.

99