Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Források - Somogyi Gréta: Kemény Pál visszaemlékezése az 1848-1849. évi erdélyi eseményekre

felszólította, Hogy maga mellé veendő' két kormányszéki tanácsossal együtt Szebenbe megjelenne; de a magyarság ellenségeinek sikerült ezen parancsot is úgy késleltetni, hogy gr. Lázár mintegy két hét múlva vehette. Mindemellett rögtön útnak indult gr. Nemes János114 birtokos tanácsos és főszámvevó'i elnök, úgy tanácsos Szabó Lajos115 lovak­kal116 együtt, azonban, mikor Szebenbe érkezett, bámulva jelentetett ki néki, hogy már Erdély új felosztása megvan és ő elkésett. így azon 3117 férfit is, ki e felosztásban Erdély sorsán118 még segíthetett volna, sikerült ki játszani119 az efeletti tanácskozásokból. 1.) Összeróniattak tehát Erdélynek több századoktól óta álló megyéi, és megtétetett Erdély új felosztása 6 districtusokra a lehető legszerencsétlenebb s legferdébb módon. Első ezek közül a Szebeni vagyis szász districtus. A szászok, hogy mintegy 35 ezer Erdély magyar megyéiben szétszórva volt szászát magokkal egyesíthessenek, két szigetben magokhoz csatoltak a magyar megyékből: Tordából, Küküllőből, Alsó- és Felső-Fejérből egy nagy, oláhok és kevés magyar által lakott részt; és van jelenleg e szász districtusban 200 ezer szász.120 és 300 ezer oláh s kevés magyar. De számításuk ferdeségét kezdék máris átlátni sokan, mert az oláhok illetőségeiket követelik a szász földön is a hivatalokból, és más javadalmakból; óhajtanák most némely szászok az oláh falvaktól megmenekedni mi eddigelő nem sikerük. Másfelől a districtusaikba eső magyar földösurak jószágaikat akarnák megvásárolni, s német kolóniákkal betelepíteni, mivégre akarják fordítani a kormánytól nyert más- félmillió rf segély-kölcsönt is. A jószágeladás iránt szólítottak is meg hivatalosan földösurakat, így gr. Bethlen Farkast,121 B. Kemény Györgyöt,122 s más kisebb birtokosokat. E districtusban igazgatási nyelv a német, hivatalnokok mind szászok. Második a Kolozsvári districtus, mely magában foglalja Kolos és Torda megyék nyu­gati részeit, Aranyos Székely széket, Közép-Szolnok, Kraszna megyéket, Dobokának, s Belső-Szolnoknak és Kővár vidékének egy részével. Ezt magyar districtusnak nevezik, de megvegyíték ezt is oláh tisztviselőkkel —, és éppen ennek katonai parancsnokává tet­ték Urbán ezredest, ki a magyar ellenében annyit követett el, s kinek kinevezése nem­csak aggodalommal, hanem méltó ingerültséggel fogadtatott. Igazgatási nyelv német, magyar és oláh. Harmadik az Udvarhelyi vagyis székely districtus. Midőn a szász képes vala két szigetben mindent, mi legkevésbé szásszal vegyítve, magához csatolni: elszakaszták a Somogyi Gréta: Kemény Pál visszaemlékezése az 1848-1849. évi erdélyi eseményekre 114 Nemes János, gróf (1792-1868), cs. kir. kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, 1829-1847 között Felső-Fejér megyei főispán 1833-1839 között Fogaras-vidék adminisztrátora, majd főkapitánya, 1847-től a Gubemiumnál főszámvevőségi elnök. 115 N[ota] b[ene] d[et]to a leggyengébbek közül valók. - Szabó Lajos, az erdélyi Gubernium tanácsosa, a Gubernium úrbéri bizottmányának tagja. 116 a tanácsossal (A kézirat főszövegéből kihúzva.) 117 két (A kézirat főszövegéből kihúzva.) 118 magyarságán {A kézirat főszövegéből kihúzva.) m tukmálni (A kézirat főszövegéből kihúzva.) 120 N[ota] b[ene] 180/m [180.000-nél] alig van több szász. 121 Bethlen Farkas (1813-1870), országgyűlési képviselő. Az 1848. évi országgyűlésen Küküllő várme­gye követeként volt jelen. Az unió kimondása után az erdélyi részek postaügyi főigazgatójává ne­vezték ki. Az 1848-1849. évi magyar szabadságharc leverése után elfogták, de szabadlábon véde­kezhetett. 1850-ben hazaengedték bonyhádi birtokára, de rendőri felügyelet alatt élt. 122 A Kemény-családnak ebben az időszakban három György keresztnevet viselő tagja is volt; egyi­kük 1812-ben született, s később Torda-Aranyos megye főispája lett, és 1896-ban halt meg. A má­sik két György, apa és fia életrajzi adatai nem ismertek, csupán azt tudjuk, hogy mindketten 1888 előtt haltak meg. 301

Next

/
Oldalképek
Tartalom