Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Közlemények - GECSÉNYI Lajos: A rejtélyes Thurzó. Thurzó Ferenc, a Magyar és az Udvari Kamara elnöke (1549-1563)

Közlemények

vármegye ispáni tisztét neki adományozta.14 Akár 16, akár 6 éves volt ekkor Ferenc — másik Ferenc nem ismeretes a családban —, mindez nem lehetett más, mint másodági unokabátyja, Thurzó Elek ügyes kísérlete a püspökségnek és leginkább jövedelmeinek a família, pontosabban a maga számára történő biztosítására. Maga az oklevél egyébként némi túlzással fogalmazott, amikor a magnificusnak címzett Thurzó Ferenc méltó képességeire és lelki adományaira („meritis virtutibus et aliis animi dotibus") hivatkozott.

Mindez a gazdátlanná vált egyházi javakért folyó küzdelemben azonban kevésnek bizonyult. Hiába járt közbe bátyjánál, I. Ferdinánd királynál még 1527 őszén is Mária királyné, a győri javadalmat a Thurzóknak nem sikerült megszerezni. Ekkor Hans Hoffmann főkincstartó (Generalschatzmeister), az Udvari Kamara vezetője bizonyult erősebbnek, és — legalább is átmenetileg — ő lett a győri püspöki jószágok zálogbirtokosa.15 Thurzó Elek csillaga ennek ellenére a vagyonszerzésben is emelkedőben volt. 1527 novemberének első napjaiban elnyerte — ekkor csak papíron — a Szapolyai család törzsbirtokait, nevezetesen hat várat (Szepesvárt, Likavát, Bajmócot, Árvát, Richnót, Gölnicet) és hét mezővárost, valamint a mohácsi csatamezőn kihalt Pálóczy família vagyonából a Zemplén megyei cékei kastélyt és uradalmat. 1528 februárjában ezekhez a pápai uradalom is társult. Az adományok előrelátóan mindhárom esetben Elek testvére (az 1558-ban elhunyt János), illetve két másodunokaöccse (György és Ferenc) nevére is szóltak.16 Kétségtelen, hogy valóban a család egészére kiterjedő hatalomépítés kezdődött.

Miután az újonnan elnyert Szapolyai-birtokok tényleges átvételére csak a polgárháborús állapotok függvényében kerülhetett sor, a győri püspökség sem került ki Thurzó Elek látóköréből. Nem csekély fáradozással 1529. szeptember 12-én sikerült a maga számára két esztendőre megszerezni az áhított birtokokat, és hozzá a trencséni főharmincadot.17 Ekkor ugyan már nem volt szó a ro- kon(ok)ról, bár egy 1530 októberében keltezett memorandumában „atyafiát" (frater meus), akiben Ferencet vélhetjük, még győri püspökként emlegette.18 Két évvel később viszont a püspöki jószágokat érdemei jutalmául Bakics Pál, a királyi könnyűlovasság szerb származású kapitánya kapta meg.

Ami az 1520-as évek végén nem sikerült, azt a királyi helytartó Thurzó Elek 1534 novemberében elérte, amikor az immár reverendusként címzett rokonának, Ferencnek adományoztatta a Podmaniczky István halála óta üres nyitrai püspökséget. Thurzó Ferenc viszont még mindig távol volt attól, hogy főpásztor14 MOL E150 Episcopatus Jauriensis. Fasc. 8. Nr. 27. Az alapmunkának tekinthető Hierarchia catholica erről nem tud, Paksy Balázst követően Újlaky Ferencet jelöli utódként, akit a pápa 1550. június 2- án erősített meg. Hierarchia catholica, 1923. 216.

15 Erdélyi, 2005.36.

16 Uo. 35., illetve Libri regii 1.92., 1.94., 1.177. sz. rekordok.

17 A püspökség megszerzésére 1.: Erdélyi, 2005. 128. 101. jegyz., 172-174. Nr. 47., 176-177. Nr. XXVIII.

“ Uo., 2005. 226. Nr. 62.

6