Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Közlemények - Poór János: Berzeviczy Gergely Panorama von Ungarnja
Közlemények mességgel? A paraszt érdekét sem szolgálná, nyugtatja meg magát és olvasóit a többi Berzeviczy-bírálathoz hasonlóan alapvetően konzervatív indíttatású vitairat szerzője.88 Mi a teendő? Berzeviczy írásai abban különböznek legtöbb kortársa írásaitól, hogy nem akarja megfejteni a magyar alkotmányt, és semmit nem akar igazolni vele. Túllép rajta. Úgy, hogy előbb azért — és a fentiekben lényegében erről volt szó — hiteltelení- ti. Valójában senki nem tudja megmondani, mi a magyar alkotmány — állapítja meg. A Corpus Juris hiányos, egymásnak ellentmondó törvények sokaságát tartalmazza, bizonyos törvények meghamisítva szerepelnek benne. Értelmezés (pontosabban: értelmetlen viták) tárgya, mik a király felségjogai, miben állnak a nemesség kötelezettségei. Nincsenek normatívák a rendes hadsereg létszámáról, kiegészítésének módjáról, kusza az adórendszer, a nemeseken kívül is tág az adófizetés alól mentesítettek köre, a megye a korrupció melegágya stb.89 Ráadásul az alkotmány csak egy klikk előjogait védi az ország ellenében. És a kiváltságosoknak semmi sem drága. Az sem, hogy (miattuk) Magyarország Ausztria gyarmata. Berzeviczy szerint ugyanis az. Abban az értelemben, ahogy Skerlecz Miklós definiálta a gyarmat fogalmát, és amivel nincs ok vitatkozni: Magyarország gazdaságát a bécsi kormányzat diszkriminálta, amit egyébként II. József elismert, jogosnak (Berzeviczy magyarázhatónak) tartott és az „ügy" orvoslását a nemesi előjogok felszámolásától tette függővé. Berzeviczy több írásában, a Panorámában is leszögezi, hogy a magyar alkotmány gordiuszi csomóhoz hasonlít, amelyet megoldani (értelmezni) nem, csak elvágni (félretenni) lehet (49v.). Az identitását az ősi alkotmány védelmében megtaláló politikai elitet pedig azzal a nehezen feldolgozható ténnyel szembesíti, hogy szabad. Alakíthatja az országot, és azt is vázolja, mi a teendő. A korszak egyik — általa is kedvelt — közhelye szerint a magyar és az angol alkotmány között hasonlóság van. A két ország között azonban nincs hasonlóság. 88 Berzeviczy rövid írásban reagált a bírálatra (Berzeviczy, 1817/d). Ragaszkodott ahhoz, hogy Magyarország sorsa rosszabbul alakult, mint a szerencsésebb régióké. Hangsúlyozta, hogy a rossz alkotmány békés megújításának a híve, és nem akarja azt megsemmisíteni, mint szerinte bírálója feltételezi róla. 89 A Berzeviczy által mélyen tisztelt Hajnóczy József mindezt (az alkotmány és a törvénytár hiteltele- nítését) még egyszerűbb és meglepőbb példákon keresztül tette meg. A Pragmatica Sanctio például — a közhiedelemmel ellentétben — nem szabályozza az örökösödés rendjét. Ha nem lesz belőle probléma, a véletlenen múlik (nem áll elő olyan helyzet, hogy kiderüljön az örökösödés szabályozatlansága). Nem lehet kétséget kizáróan tisztázni, kik az ország zászlós urai. A hercegek, grófok és bárók országgyűlési ülés- és szavazati joga levezethető, de nem bizonyítható. A legmagasabb országos méltóságok és hivatalok között számos olyan van, amelyeket nem nemesek is betölthet- nének. Számos kétséget vet fel a hitlevél és a királyi eskü szövege, valamint maga a koronázás is Stb. Hajnóczy, 1790/a. 100-105., 112-122.; Hajnóczy, 1791.207-211. 66
