Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Közlemények - Poór János: Berzeviczy Gergely Panorama von Ungarnja

Poor fános: Berzeviczy Gergely Panorama von Ungarnja

Felemás hatása volt annak is, hogy folyamatosan érkeztek az országba német világiak is, akiket a magyarokkal szemben preferáltak. A rangos német jövevény hivatalnok lett. Ha népi származék volt (zur Volksklasse gehörte), akkor szabad ember. A keresztény hit felvétele meghozta persze a szabadságot a magyarországi jobbágyok számára is. (Utalni kell arra, hogy a mondandó sajnos itt sem egészen világos. Értjük az állítást: a jobbágyság számára — és ezek szerint a kereszténység felvétele előtt már volt jobbágyság — a megkeresztelkedés felszabadulást hozott. Ugyanakkor tudjuk, hogy a kereszténység és a jobbágyság a középkorban és később is jól megfért egymással. A mondandó tehát homályos.)

A kereszténység hatása felemás volt más okok miatt is. Miután a papság nagy birtokokat és tizedet kapott, a tizedet meg szigorúan behajtotta, nőtt az elégedetlenség (6v.). Mivel pedig a megtérés és a megkeresztelkedés egyébként sem volt őszinte, erkölcsi válság is előállt: a régi rend szétesett, az új nem volt megalapozva. A jövevények továbbá — főleg az egyháziak — háttérbe szorították a magyar nyelvet is. Behozták a latint, ami károsan hatott a nemzeti kultúrára.

A felemás eredményű térítői tevékenységben Berzeviczy Géza fejedelem úttörő szerepét emeli ki. Ő hívott be nagyszámú térítőt, és adott kiváltságokat nekik. Ő vette fel nyilvánosan a kereszténységet, megkereszteltette a fiát, és bajor hercegnőt választott annak feleségéül. O hívta össze az ország nagyjait, és rendelkezett (nyilván az ország nagyjainak gyűlésén) a kereszténység felvételéről, valamint a keresztény szolgák felszabadításáról (7r.).

Utóda, István uralkodása, mint minden korabeli történeti munkában és pamfletben, ebben az írásban is a magyar történelem egyik legfontosabb korszakhatára. Már egy évszázada éltek itt a magyarok — olvassuk —, amikor teljesen megváltozott minden: alkotmány, vallás, erkölcsök, a nyelv (bár, mint korábban láttuk, már István előtt is sok minden átalakult). István erőszakkal vitte végbe a változtatásokat, de a körülmények is kedveztek neki (7r.). Miben állnak az újításai?

A kormányzatot az első király a korabeli német minta alapján szervezte át. A törzsfők és nemzetségfők nem fértek össze a(z erős) királyi hatalommal (akadályozták annak kiépítését). A törzsfőket meg kellett törni. Miután ez megtörtént, a nagyobb tulajdonosok (egyébként itt sem világos, pontosan kik ők), akik eddig a törzsfőket ismerték el uruknak, a királlyal kerültek közelebbi kapcsolatba, pontosabban, neki rendelődtek alá. Az országot István 72 megyére osztotta. Az általa kinevezett ispánnak polgári és bírói hatalma volt, és közvetlenül a királynak volt alárendelve. A vár, az ispán székhelye királyi birtok volt, és földek tartoztak hozzá. Ezek jövedelmének 1/3-a az ispáné, 2/3-a a királyé. A megye jobbágyai, szabadjai és birtokosai a király és az ispán alárendeltjei. Az ispán a bírójuk. Felkelés hirdetésekor katonaként meg kellett jelenniük. A király a tanácsába az ispánokat, a nagyobb birtokosokat és főleg az egyháziakat (az utóbbiak több43