Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Források - Vida István: Az „Erdélyi" fedőnevű ügynök jelentései a kisgazdapárti emigráció vezetőiről
latot, már csak azért sem, mert indiszkréciótól tart Kovács részéről, s engem védeni kötelességük. Kovács Imre szerintem is provokált, mert a SZER New York-i irodájának büféjébe hívott meg. Az is lehet, hogy ezt pökhendiségből tette. Nagy Ferenc nem élesen, de határozottan arra kért, hogy Varga mellett csak Kiss Sándorral beszéljek, mert ő a jövő embere. Az utóbbi megoldást választottam. Varga Béla jelenlétében, majd New York magyar utcáin sétálva négyszemközt beszéltem vele. Kiss Sándor a Magyar Bizottság tagja és a Szabad Európa Rádió alkalmazottja. A protestáns félóra és más, átfogó jellegű műsorok szerkesztője és vezetője. Szerintük itthon a legnagyobb sikere és hallgatósága a protestáns félóráknak van. Ezt Kiss érdemének tulajdonítják, mert például a Kovács Imre által irányított irodalmi műsoroknak nincsen hallgatósága. Az emigráció falukutató- szociológus-irodalmár szárnyának Kovács Imre és Kiss Sándor a két legkiemelkedőbb tagja. Kővágó, Nagy, Varga, Pfeiffer és Szentiványi Sándor véleménye szerint Kovács Imre magatartása kétes. Minden félévben azzal fenyegeti őket, hogy Ortutay, Boros139 stb. hívására hazajön. Kiss ezzel szemben határozott, erőteljes, alapos, szerény, szorgalmas és rendkívül népszerű az egyszerű emberek körében. Mindenki hibájaként rója fel, hogy az írekhez hasonló protestáns „Soli Deo Gloriá"-s,140 és senkit se ismer el, ha nem református. Feltétlen híve a közösségnek. Hozzá kell tennem, ő volt az egyetlen azok közül, akikkel kint beszéltem, aki határozottan kijelentette: az otthoni kedvező fejlődést és a „lelkek" kibékülését tudomásul kell venni. Szerinte a mai helyzetből kiindulva, s a nem kommunista tömegek politikai és szellemi erejét felhasználva kellene az ország helyzetét tovább javítani. Amíg ezt itthon nem látják be, addig ezek a tömegek ellenzékbe szorulnak, de bizonyosra veszi, hogy ez rövid időn belül meg fog változni. Kedvező tényezőnek tekinti a kultúrkapcsolatok és könyvterjesztés terén beállt változásokat, a csehszlovák válságban elfoglalt mérsékelt álláspontunkat, az egyetemi felvételi rendszert és az új gazdasági mechanizmus terén elért kétségtelen sikereket. Elsősorban a mezőgazdasági termelés és értékesítés ösztönző formáira gondolt, amelyek a parasztság helyzetét gazdaságilag a munkásságéval egyenrangúvá tették. Nem akarja azonban tudomásul venni a megváltozott politikai helyzetet, és azt hiszi, hogy a belügyekbe való beavatkozás nélkül is lehet ellenséges elveket és nézeteket hirdetni. Nixon romániai útját sorsdöntőnek hiszi, mert az európai kérdések újra napirendre kerülhetnek. Ez alapjában nem fogja megváltoztatni Magyarország helyzetét a hatalmi elosztás terén, de elősegítheti a kérdések kompromisz- szumos megoldását. Nagy Ferenchez hasonlóan a három pólusú világrendben hisz, és úgy véli, az európai helyzetet el kell dönteni. A magyar nép eredeti nemzeti sajátosságai és vallásos érzése elpusztíthatatlanok, bármikor feltámaszthatók a fiatalság körében. Ezt tanúsíthatja a Szovjetunió belső helyzete is. Kiss szerint Amerika Európa miatt nem tesz Ázsiában engedményeket, de a kínaiak terjeszkedését se engedi. Erre Japán a biztosíték. Az NSZK az USA-ban nem népszerű, s ezért lehet biztosra venni a békés megoldást. Itthoni kapcsolatai: Püski, Mistéth, Arany, és több református pap, Harsányi András kinti lelkész141 révén. A Bodor-ügyet jól ismeri, Vida István: Az „Erdélyi" fedőnevű ügynök jelentései a kisgazdapárti emigráció vezetőiről 139 Névelírás, valószínűleg Barcs Sándorról van szó. 140 Református Diákok Soli Deo Gloria Szövetsége: református ifjúsági szervezet, 1921-ben jött létre, 1949-ben oszlatták fel. A rendszerváltás után újjáalakult. 141 Harsányi András (1914-1996), református lelkész, egyháztörténész. Harsányi Zsolt író fia. Magyarországon lelkész, könyvtáros, majd a miniszterelnökség sajtóelőadója volt. A '40-es évek második felében került Nyugatra és a menekültek lelkészeként működött Ausztriában, majd az Egye349
