Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Közlemények - Poór János: Berzeviczy Gergely Panorama von Ungarnja
Közlemények bágyfelszabadításról, közteherviselésről, törvény előtti egyenlőségről szólnak egy olyan korban, amikor az egyébként rendszeresen összeülő országgyűlések (1796, 1802, 1805, 1807, 1808, 1811-1812) szinte kizárólag a király és a rendiség állagőrző pozícióharcaival voltak elfoglalva. Életében nyomtatásban megjelent legfontosabb munkái: De commercio et industria Hungriae (Leutschoviae, 1797). Később németül is megjelent: Ungarns Industrie und Commerz (Weimar, 1802); Der Majestätsprocess in Ungarn (H. n. 1800);4 De conditione et indole rusticorum in Hungária (1806-ban jelent meg címlap nélkül5); Ueber den ungarischen Reichstag vom Jahre 1802 (Magazin, 69-145); Ansicht des asiatisch-europäischen Welthandels nach dem jetzigen Zeitbedüfniß betrachtet (Pesth, 1808); Die Erweiterung des Nordischen Handels, dem hohben Wiener-Congreß unterthänigst dargestellt. (Wien, 1814).6 Berzeviczynek a parasztokról szóló, említett munkája mellett számos írása jelent meg az Archiv fiir Geographie, Historie, Staats- und Kriegskunst c. folyóiratban és azok egy része az Ungarische Miscellen7 köteteiben. Halála évében jelent meg a Nachrichten über den jetzigen Zustand der Evangelischen in Ungarn (Leipzig, 1822). Anyjával folytatott levelezését nyugat-európai útja alkalmából Berzeviczy Aladár adta ki.8 Berzeviczy Gergelyről szóló monográfiája függelékében H. Ba4 A felségsértési perről szóló írást Benda Kálmán is kiadta (BENDA, 1952-1957. III. köt. 326-353.). Magyar fordítását, amely nem teljesen azonos a Benda által is kiadott német szöveggel, korábban Szimonidesz Lajos közölte (SZIMONIDESZ, 1936/a). A felségsértési perről szóló írás Berzeviczy által írt eredeti latin nyelvű kézirata, a nyomtatásban megjelent német szöveg és a magyar fordítások közötti összefüggésekre (Szimonidesz más magyar fordítást is említ) 1. SZIMONIDESZ, 1936/a 298., továbbá Szimonidesz, 1936/b; Benda, 1952. III. köt. 11-14., 326. Benda Kálmán a jakobinusiratokban az 1790. évi De dominio Austrine in Hungária c. Berzeviczy-írást is kiadta (Benda, 19521957.1. köt. 92-105.). Magyarul korábban: Ballai, 1935. 5 A könyv kiadását a cenzúra akadályozta, Berzeviczy ezért egy idő után letett róla, és a latin kéziratot a Nemzeti Könyvtárban helyezte el. Ezt követően több másolat készült róla. Végül 1806-ban Máriássy József jelentette meg címlap nélkül. A megjelentetés kalandos körülményeihez L: GAAL, 1902.1. köt. 163-165. és MlSKOLCZY, 2009. 527-532. A latin munka egy részét Berzeviczy németre is lefordította, és Schedius Lajos Zeitschrift von und für Ungern c. folyóiratában szerette volna megjelentetni, de nem sikerült. Ez a német változat aztán 1806-ban jelent meg Göttingenben: BERZEVICZY, 1806. A német kiadáshoz írt előszóból (Vorbericht des Einsenders) megtudjuk, hogy a Göttingenben megjelent szöveg a latin eredeti egy része. Megtudjuk azt is, hogy a latin eredeti a Nemzeti Könyvtárban van leadva, szaporodik a másolatainak a száma, és hogy a beküldő most egy német nyelvű példányt küld, amely az eredeti munka második fejezetét és az első fejezet egyes részeit tartalmazza. Az előszót látszólag egy ismeretlen beküldő írta, valójában Berzeviczy a szerzője. Kézirata — Berzeviczy kézírásával — megtalálható a Magyar Országos Levéltárban: Vorbericht des Einsenders (MOL P 53 126. cs. 39. sz. 1 f.). 1816-ban megjelent a munka egy újabb német nyelvű változata, amely nem az 1806-os göttingeni kiadás alapján készült, hanem a latin eredeti német nyelvű kivonata (BERZEVICZY, 1816). Az újabb német nyelvű munkát is Berzeviczy írta, jóllehet a szöveg azt sugallja, hogy valaki más. Kézirata — Berzeviczy kézírásával — megvan (MOL P 53 126. cs. 35. sz. 8r.-17r.). 6 1817-ben Dessewffy József fordításában magyarul is megjelent (BERZEVICZY, 1817/a). Ugyanez később: BERZEVICZY, 1985. 7 Az Archívban (és az Ungarische Miscellenben) megjelent munkáival (is) részletesen foglalkozik MlSKOLCZY, 2010, főként 79-118. 8 Berzeviczy, A., 1897. 34
