Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Források - Vida István: Az „Erdélyi" fedőnevű ügynök jelentései a kisgazdapárti emigráció vezetőiről
nem lehet. Kért, hogy keressem meg itthon Noel Field nevű amerikai állampolgárt,133 akinek a családja egyházához tartozik. Field Rákosi alatt a Szovjetunióban börtönben volt. Onnan Magyarországra került és a legbizalmasabb okmányok orosz-angol fordítója. Ha nem sikerül hozzáférkőzni, próbáljam dr. Kicsi Sándor tanár134 (Bp., VII. Tanács krt. 5/b) révén, aki bizonyosan tud róla. Mondjam azt, hogy Szent-Iványi Sándoron keresztül a családja érdeklődik, és nagyon szeretnék, hogy hazamenjen. Ferencz Józsefet is megbízta. Erre szemrehányást tettem neki, hogy Szánthóhoz hasonló helyzetbe akar behúzni. Mosakodott, hogy nem tehet róla. Ferencz József buktatott le, mert a Szánthó Münchenbe írt levelét, amit átadott neki, bemutatta a BM-nek. Ezt attól a londoni diplomatától tudja, aki 2 éve disszidált, s a Bodor-ügyet is elmondta. Kővágó előadásait a semlegesség kérdéséről és Nagy Ferenc hasonló törekvéseit nem tudja pártolni, hiába üzentek velem. Az amerikaiaknál ez nem elég, s nem érdemes vele foglalkozni. A Kádár-féle politika olyan jó, és az ország konszolidáltságának olyan híre van, hogy az amerikaiak közvetlenül fognak megállapodásokat kötni a romániai lépések ellensúlyozására. A szocialista országok hatalmi helyzetét Amerika nem tudja megváltoztatni, s ezért óvatos közeledési politikát fog folytatni. Viszont olyan ígéretet kaptak a Külügyminisztériumban, hogy a Nyugathoz közeledő Romániát és Jugoszláviát ellenállóképessé teszik. Ez a politika Szent-Iványi erdélyi elgondolásainak teljesen megfelel. A magyar politika is közeledni kíván. Ezért üzent a Széchényi Könyvtár az ő egyesületükön keresztül a Harvard Egyetemnek, hogy kölcsönös könyvcserét bonyolítsanak le. Mi átveszünk minden magyar könyvet — mondotta —, s cserébe küldünk külföldön megjelenő műveket. Ezt a maga részéről is nagyon támogatja, és Ferencz Józsefen keresztül olyan ajánlatot tett, amely szerint Amerikából nyomdailag előkészített kéziratot küldenének, azt Magyarországon nyomnák és ott hoznák forgalomba. A könyvnyomtatás nálunk olyan olcsó, hogy a magas fuvarköltség ellenére is versenyképessé tenné ezt a vállalkozást. A Magyar Bizottság mindezt ellenzi, de Szent-Iványi velük szemben is pártolja. Szeretné, ha [a] Magyar Írószövetség elismerné a világ minden íróját tagjaként. Tekintélyes, magas színvonalú irodalom van külföldön, és ha a kölcsönös elzárkózást feloldanák, az a hazai irodalom hasznára lenne. Illyés Gyulához utasítottam, amikor arra kért, hogy Illés Endrével beszéljem ezt meg, akinek az összes kint élő magyar író tisztelője. Fenntartással van Illyés Gyulával, Németh Lászlóval, Veres Péterrel és Szabó Pállal szemben. Az amerikaiak által számon tartott — szerintem konzervatív — magyar emigráns politika két, illetve három oszlopának Neuman volt aradi gyárost,135 [a] Páthy testvéreket136 és Zilahyt137 jelölte meg. Páthyval össze is akart hozni Greenechben, New York mellett a milliomosok negyedében, de kitértem. Vida István: Az „Erdélyi" fedőnevű ügynök jelentései a kisgazdapárti emigráció vezetőiről 133 Field, Noel (1904-1970), amerikai diplomata. 1941-től 1947-ig Svájcban az amerikai unitárius segélyszervezet, az Unitarian Service Committee igazgatója volt, amely egyebek mellett a keleteurópai menekültek segítésével foglalkozott. Összekötő szerepet játszott az amerikai titkosszolgálat, az OSS Allen Dulles vezette európai részlege és a kelet-európai kommunista pártok és szervezetek között. 1949-ben letartóztatták, a Rajk-perben, mint amerikai kémet megpróbálták felhasználni, de végül nem ítélték el. 1954-ben szabadult, feleségével Magyarországon telepedett le. 134 Kicsi Sándor, történész, lexikonszerkesztő. 135 Személyéről nem áll rendelkezésre bővebb információ. 136 Életpályájukat nem sikerült rekonstruálni. 137 Zilahy Lajos (1891-1974), író, újságíró. 1948-ban az Egyesült Államokba utazott, és nem tért vissza Magyarországra, New Yorkban telepedett le. 347
