Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Források - Vida István: Az „Erdélyi" fedőnevű ügynök jelentései a kisgazdapárti emigráció vezetőiről
Vida István: Az „Erdélyi" fedőnevű ügynök jelentései a kisgazdapárti emigráció vezetőiről ben — beszervezte, majd a BM 1962-ben vagy 1963-ban „ellenséges" magatartása miatt kizárta a hálózatból.7 Pártay 1964. november 3-án formális karácsonyi üdvözletét küldött Nagy Ferencnek az Egyesült Államokba, amely megérkezett a címzetthez. A neves politikus válaszul közölte: hamarosan Európába jön és szeretne vele Bécsben találkozni. Pártay 1965 februárjában Kádár Jánoshoz, az MSZMP első titkárához, akkori kormányfőhöz fordult kihallgatást kérve, de csak Kállai Gyula miniszterelnök-helyettes fogadta. Pártay titkon abban reménykedett, felhatalmazást kap arra, hogy kiutazhat az osztrák fővárosba, és a magyar kormány nevében bizalmas tárgyalást folytathat Nagy Ferenccel. A másfél órás beszélgetésen Kállai világossá tette, hogy a két ország kapcsolatát diplomáciai úton, kétoldalú tárgyalások formájában kívánják rendezni, és a kinti magyar emigráció közreműködésére nincs szükség. Pártay írásban azt a tanácsot kapta, hogy vagy a Magyarok Világszövetségéhez vagy a Hazafias Népfronthoz forduljon támogatásért, amit nem fogadott el, mert bizalmatlan volt ezen intézmények vezetőivel szemben.8 1966-ban folytatódott a Pártay és Nagy Ferenc közötti levelezés, de a háttérből már a BM ellenőrzésével.9 1968-ban az a hír terjedt el itthoni kisgazdapárti körökben, hogy a volt miniszterelnök Bécsbe jön, és ismét találkozóra hívta régi harcostársát. Közben Pártay levelet váltott Kővágóval, és megtalálta a módját, hogy felvehesse az érintkezést Klamárral és Varga Józseffel — volt recski fogolytársával —, aki emigráns kiadványokat és gyermekeinek ruhát küldött Bécsből.10 Nagy Ferenc 1968 végén/1969 elején régi baranyai ismerőseinek, Koszér Nándornak, Samu Lászlónak, Csirke Ernőnek, valamint Mizsei Bélának is leveleket adott postára, amelyekről a BM utólag szerzett tudomást. A belső elhárítás 1968 folyamán azt tapasztalva, hogy a gazdaságirányítás reformja és a csehszlovák krízis hatására a kisgazdapárti vezetők és csoportok egy része — számítva a politikai viszonyok további liberalizálódására, beleértve a többpártrendszer esetleges visszaállítását — aktivizálódott, megszigorította titkosszolgálati ellenőrzésüket, és ez külföldi kapcsolataikat is érintette. A BM III/III-a. alosztály 1968. december 11-én készült és jóváhagyott 1969. évi munkaterve azt tűzte ki célul, hogy a Bécsben élő Klamár Gyulát a „Vadász" (Szolnoki István), „Tamás" és „Nóra" fedőnevű bizalmi emberek révén ügynöki 7 Pártayt 1949. február 28-án letartóztatták, majd internálták. 1950-ben került Recskre, ahonnan 1953. szeptember 12-én szabadult. Egy BM összefoglaló jelentés szerint Recsken szervezték be. ÁBTL 3.1.9. V-150012. Batár János r. nyomozó százados jelentése. Bp., 1957. április 24. Az 1954-ben rendszeresített ún. hármas kartonja, valamint beszervezési és munkadossziéja eddig nem került elő. Az első eddig előkerült tőle származó jelentés 1951-ből származik, feltehetően ekkor szervezhették be. Kizárásának időpontja nem ismert, az valószínűleg 1962-1963-ban történhetett. 8 ÁBTL 3. 1. 2. M- 31 420/1. Agócs jelentése Szentiványi beszámolója alapján. Bp., 1965. február 16. Uo. Agócs jelentése. Bp., 1965. március 4. és április 13. 9 ÁBTL 3.1. 2. O-14820/l-a. BM. III/III -3a. Munkaterv. Bp., 1966. december 14. Összeállította: Seres József rendőr százados. Kézzel rá írva: „Jóváhagyom. Zima Péter őrnagy.''; Rainer M., 2008. 83. 10 ÁBTL 3.1. 2. M- 33169. Seres József őrnagy jelentése Dömötör László újságíró (fedőneve „Varga") közlései alapján. Bp., 1968. szeptember 24 . 317
