Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Források - Somogyi Gréta: Kemény Pál visszaemlékezése az 1848-1849. évi erdélyi eseményekre
Források székelységtől Aranyos széket, mely szinte székely természetű föld, székely magánjogi viszonyok alatt, mely elszakasztás a helynek a több székely földtőli távolsága miatt ha helyeselhető, átlátni nem lehet, hogy Beszterce vidéke, Régen s több eme környékben fekvő szász helységek, melyek a szász földtől Maros szék, Torda, Doboka, Alsó-Fejér megyék által szakasztatnak el, mért nem csatoltattak a mellettek fekvő vidékekhez. Igazgatási nyelv itt is a magyar, német és oláh aszerént, amint a kérelmek beadatnak; a tisztek egy része magyar; de sok123 hivatalokra szászok alkalmazva.124 Negyedik a Károlvfeiérvári districtus, mely magában foglalja Zaránd, Hunyad megyéket, Alsó-Fejért, Küküllő megye nagyrészével. Ez oláh districtus. E földnek északkeleti része, vagyis Küküllő megye felső, s Alsó-Fejér egyrésze valának azok, melyekben Erdélyben (a székelységet kivéve) egy csomóban a legtöbb és legtisztább magyar nép lakott. Hatvanezer magyar lakta e földet, legalább az oláh gyilkolások előtt ennyire számí- ták; és hogy e magyar elem elporlódjon, hogy oláhhá tétessék, képesek valának a legferdébb felosztással, mely helyes igazgatást csaknem lehetetlenné teszen, e districtust Arad megyétől, vagyis Hunyad és Zaránd megyék szélétől kezdeni, és egy keskeny, hosszú szalagban a szász és székely districtusok közt benyújtani Erdély középpontján jóval felül a Kis-Küküllő mellett egész Vámosudvarhelyig. Nehányan Küküllő megye intelligenciájából kérelemmel járultak a kormányhoz, és nemzetiségi igazgatási könnyebbség, kereskedési, katonai, útvonali stb. tekintetéből kérték, hogy bár Küküllő megye felső részét, vagyis mintegy 35 kis falut, melyben 18 ezer lélek között alig lakik 5 vagy 6 ezer oláh — a nagytöbbség magyar — csatolják Maros székhez, mely kerületnek székhelye — Marosvásárhely — oly közel van e helységekhez, midőn ellenkezőleg Balázsfalva, az oláh elem fő pontja, fő székhelye pedig Károlyfejérvár néha járhatatlan utak, s távolság miatt két125 nap meg sem közelíthető. Semmit nem nyertek; sőt Küküllő megye Károlyfejérvár126 alatt maradván, felosztatott három kerületre, az alsóba ugyan magyar, de a két felsőben, melyekben a sok magyarság van, szász alkerületi biztosok, köztök egyik éppen azon Schneider Eduárd tétetett, ki Jablonczay Imrét a fejérvári várból az oláh gyilkolok kezébe kikísérte. E districtusban most is széliében folynak a rendetlenségek, zavar van, üldözőben a magyar, s a földesurak, kiknek legkisebb módjok, kerülik lakjaikat városokba szorulva. A tisztek közt vannak nehány magyarok, de vannak sok szászok, oláhok és Bukovinából béhozottak, kik se a nép nyelvét, sem szokásait, sem viszonyait nem ismerik, azonban a bukovinaiak közül némelyik — kiket ismerünk, igen becsületes emberek, legalább nem esküdt ellenségei a magyarnak, és Eledelemmel bánnak. — E districtusnak katonai főparancsnoka ezredes Eisler,127 polgári parancsnoka kincstári titoknok Melczer,128 ki jó, de soha mostariig közigazgatási hivatalt nem viselt.129 Igazgatási nyelv német és oláh, ritkán magyar, ha ti. a kérelem magyarul van írva. 123 több (A kézirat főszövegéből kihúzva.) 124 Az ezek által viselt Mvásárhelyi Stadthauptmannschaft [Városkapitányság] kedve szerént pálcáz- tatja a székelyt és városi polgárt, mely nép ezer év alatt ily büntetéseket nem szenvedett. És ímé mégis a rebellisnek, zavargónak kikiáltott Székelységen ahoz képest rend van, nagyobb mint bárhol Erdélyben. Csudálatos Erdélyre nézve, hogy földén a forradalmi elem jelleméhez tartozik a rend és csend, íme ily forradalmi, ily pártütés volt Erdélyben!! (A kézirat főszövegéből kihúzva.) 125 egy (a kézirat főszövegéből kihúzva.) 126 Balázsfalva (A kézirat főszövegéből kihúzva.) 127 Eisler, Franz (1834-1862), 1848-ban honvéd. 128 Meitzer József, az erdélyi kamara titkára. 129 N[ota] b[ene] valóságos igazgató pedig a két szamár mellett egy Moldovan nevű volt tribun. 302
