Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Források - Somogyi Gréta: Kemény Pál visszaemlékezése az 1848-1849. évi erdélyi eseményekre
Források rendet fegyveres erejével helyreállítani kívánja, mégis a hivatalos úton kívül is minden37 békés utat el kívánt38 próbálni. A hazai kormány felsó'bb személyei és Erdély magyarságának kolosvári intelligenciája ezért követjöket elküldették39 Szebenbe Puch- ner kommandírozóhoz, elibe terjesztvén a veszedelem nagyságát, a haza végpusztulását és biztosíttatni arról, hogy40 Erdély magyarsága hív kíván maradni fejedelméhez — kérték hogy41 az oláh lázadást ki ne üttesse, sőt kérték küldjön Kolosvárra és a többi magyar törvényhatóságokba illő számú katonaságot, kik a rendet fenntartsák. És mi vala e monarchikus ajánlatra a felelet: „Ich kann das Militär nicht compromittiren, jetzt sind revolutionäre Zeiten, jetzt thut ein jeder, waser will".42 Kérték,43 hogy alezredes44 Urbánt, ki mint katonatiszt, köteles neki engedelmeskedni, tiltsa el az oláhok bujtogatásától, és a felelet ismét a „Jetzt thut ein jeder, was er will"45 vala.46 Másfelől főbb hivatalbéli személyek indultak alezredes Urbánnal értekezni, s őtet arról meggyőzni, hogy Erdélyben katonai erővel könnyen, és mindent véghez lehet vinni, s arra kérni a veszedelmet hozó oláh lázadás elestésetől szűnjön meg. — De az alezredes, bárha előbb a tanálko- zásra készségit jelentette, Rettegen napot és órát adott a tanálkozásra, szándékát megmásolva az értekeződést kikerülte, a véle tanálkozni sietett személyek Désről reinfecta visszatértek. — Főbb katonai Kolosvárt állomásoló tiszt által is tétettek ajánlatok b. Puchnernek oly szellemben, melyet ha a kommandírozó generális úr a haza csendességét, és boldogságát szívén hordozta, és az felség valóságos érdekét felfogni képes volna, nem tehette volna hogy el ne fogadja. — Ekkor küldé le gr. Batthyiany Lajos47 miniszterelnök Pestről schismaticus püspök Schagunát48 is Erdélybe, az oláhokat békésebb útra vezetni:49 Szebenben Schagunának a rancsnoka, 1849 tavaszán táborszernagy, később az íjász-testőrség parancsnoka. Bem elleni nagyszebeni és vízaknai győzelme jutalmául megkapta a katonai Mária Terézia-rend parancsnoki keresztjét. 37 még egy (A kézirat főszövegéből kihúzva.) 38 el (A kézirat főszövegéből kihúzva.) 39 és országgyűlési képviselő b. Kemény Domokost (A kézirat főszövegéből kihúzva.) 40 hogy ha a felségről parancsa van Erdélyt kormánya alá venni: ám mutassa elő parancsát. (A kézirat főszövegéből kihúzva.) 41 megtorol, csak (A kézirat főszövegéből kihúzva.) 42 „Nem kompromittálhatom a katonaságot, most forradalmi idők járnak, mindenki azt csinál, amit akar." 43 Erre (A kézirat főszövegéből kihúzva.) 44 bár major (A kézirat főszövegéből kihúzva.) 45 „mindenki azt csinál, amit akar" 46 sőt b. Kemény Domokost kivitte a Szeben melletti tanyára, és oláh lándzsásait mutogatta. (A kéziratfőszövegéből kihúzva.) 47 Batthyány Lajos, gróf (1807-1849), a reformellenzék egyik vezetője, 1847-től az Ellenzéki Párt elnöke, 1848-ban miniszterelnök, képviselő, 1848. szeptember 11-én kormányával együtt lemond, szeptember 12-től ügyvezető miniszterelnök, október 2-án ismét lemond, december végén visszatér az országgyűlésre, 1849 januárjában békekövetségben Windisch-Gratznél jár, január 7-én a cs. kir. hatóságok Pesten letartóztatják, hadbíróság elé állítják, amely halálra ítéli és 1849. október 6-án kivégzik. 48 §aguna, Andrei (1809-1873), görögkeleti püspök. 1846. június 27-én az erdélyi román püspökség vikáriusa, majd 1847. december 2-án püspök lett. Szemináriumi és tanítóképző tanfolyamot nyitott Nagyszebenben, az egyetemen saját költségén taníttatott diákokat azzal a céllal, hogy később tanárként alkalmazza őket. Szorgalmazta a községenkénti román iskolák felállítását. Az 1848-1849. évi szabadságharc alatt a magyarellenes mozgalmakhoz csatlakozott, Simion Bárnutiuval együtt ő hozta létre Nagyszebenben a Román Nemzeti Komitét. Puchner megbízásából ő maga is tagja volt 290
