Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Források - Molnár András: A Csány László ellen indított vizsgálatra vonatkozó iratok (1837-1838)
Források Arról, ha vajon: 1- ör: Jelen volt-e a tanú 1837. esztendő szeptember hónap 25-én Zala vármegyei tiszti újításon és második napon a közgyűlésen? Jelen lévén 2- or: Tudja-e, s hallotta-e a tanú, hogy azon kegyes intézőlevél következésében, mely szerint a vármegyék küldöttjeinek Pozsonyba leendő összejövetelek eltiltattak, kik által s minő beszédek tartattak? Ezt tudván 3- or: Vallja meg a tanú, hogy ki és minő kifejezésekkel élt, nevezetesen Csány László úr minő értelmű beszédeket tartott, különösen pedig élt-e ezen kifejezésekkel, hogy a legvérengzőbb Tyrannus alatt sem történtek olyanok, mint amelyek ezen szelídnek és felvilágosodottnak kigúnyolt 19. században történnek, szinte a kormány tetteit nevezte-e cégéres cinkosságoknak, szóval minden kifejezéseit úgy, amint azok mondottak, rendre beszélje el a tanú. 4- er: Csány László úr nem vitatta-e makacsul, hogy azon kegyes intézőlevél ellenére is a küldöttségnek Pozsonyba el kell menni, és ha mindjárt a vármegye által kineveztettek nem mennek is el, de önként vállalkozóknak szükség elmenni, és nem ajánlotta-e ő magát, hogy mint önként vállalkozó kész az elmenetelre; minő értelemben mondattak ezek? Mindeneket, amint történtek, beszélje el s vallja meg a tanú. 5- ör: Kik lehetnének e tárgyban alkalmatos tanúk, nevezze meg azokat. 1-ső tanú tekintetes nemzetes s vitézlő Tóth Sándor113 úr, egyéberánt ezen tekintetes nemes Vas vármegyének tábla- s járásbeli alszolgabírája, 37 esztendős, evangelicus, meg- hiteztetvén, letett hite után vallását írásba foglalva, következendőkben terjesztett élőnkbe, úgymint: Az 1-re: Igenis jelen volt a tanú 1837. esztendei szeptember hó 25-én tartott Zala vármegyei tiszti újításon, úgy szinte a reá következett napi közgyűlésen is. A 2-ra: Azon kegyes intézőlevél következésében, mely szerint a vármegyék küldöttjeinek Pozsonyba leendő összejövetelek eltiltaük, pro et contra114 többek által tartattak beszédek, úgymint méltóságos Zalabéri Horváth János királyi kamarás, Hertelendy Károly, Deák Ferenc, Csány László, Dőry Imre s több más urak által. Azonban melyik különösen mit mondott, az idő haladása miatt reá nem emlékezik. A 3-ra: Csak azon alkalmatossággal lévén legelőször Zala vármegyében gyűlésen, a szónok urakat mindnyájakat jól nem is esmérte, és neveiket csak másoktul tudta meg, s ezen okból azt, hogy ki és minő kifejezésekkel élt, megmondani nem tudja. Arra, hogy Csány László úr is tartott beszédet, emlékezik, azonban, hogy ezen kérdőpontban meghatározottan kitett kifejezésekkel élt-e vagy nem, arra, minthogy azon gyűlésnek már 5. holnapja, nem emlékezik, de egyébként is igen tele lévén a terem, az abban lévő zaj miatt minden szót jól meg sem érthetett a tanú. A 4-re: Azon környülményekre, melyek ezen pontban eleibe adatnak, szinte nem emlékezik a tanú, annyival is inkább, minthogy a beszédnek értelmét a harmadik pontban elöladott okokbul tökéletesen felfogni képes nem volt. Az 5-re: Széli Kristóf115 szolgabíró és Szabó Miklós116 jegyző urak Vas vármegyéből szinte azon gyűlésen jelen voltak, de legvilágosabban vallhatnak a Zala vármegyeiek, kik a szónok urakat személyesen esmérik. 113 Tóth Sándor (1801-?), táblabíró, Vas vármegye rohonci járásának alszolgabírója. 114 Mellette és ellene. 115 Széli Kristóf (1801-?), táblabíró, Vas vármegye alszolgabírója. 272
