Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Források - Molnár András: A Csány László ellen indított vizsgálatra vonatkozó iratok (1837-1838)
14. Somogy megyei tanúk kihallgatásának jegyzőkönyve Csány László ügyében Kaposvár, 1838. február 7. Alulírottak ezennel hitelesen bizonyítjuk, hogy tekintetes Feyes Antal úrnak, mint királyi ügyek aligazgatójának megkeresésére s részére, ő császári királyi apostoli felségének, méltóságos Sárdi Somssich Pongrác98 úr, királyi személynök, Szent István középkeresztes vitézének és Baranya vármegye főispánjának olvasata alatt Pesten 1837. esztendő december hónap 2-án kiadatott, s nékünk előmutatott kegyes felszólító parancsolatja következésében, az élőnkbe adott alább írt kérdőpontokra következendő tanúvallatást vittünk végbe arról, hogy 1- ször. Jelen volt-e a tanú 1837. esztendő szeptember 25-én Zala vármegyei tisztújításon és másik napon tartott közgyűlésen? Jelen lévén 2- or. Tudja-é, s hallotta-é a tanú, hogy azon kegyes intézőlevél következésében, mely szerint a vármegyék küldöttjeinek Pozsonyba leendő összejövetelek eltiltatik, kik által és minő beszédek tartattak? Ezt tudván 3- or. Vallja meg a tanú, hogy ki és minő kifejezésekkel élt, nevezetesen Csány László úr minő értelmű beszédet tartott. Különösen pedig élt-e ezen kifejezéssel, hogy a legvérengzőbb tirannus alatt sem történtek olyanok, mint amelyek ezen szelíd és felvilágoso- dottnak kigúnyolt 19. században történnek; szinte a kormány tetteit nevezte-é cégéres cinkosságoknak; szóval minden kifejezéseit, úgy, amint azon mondattak, rendre beszélje el a tanú. 4- er. Csány László úr nem vitatta-é makacsul, hogy ezen kegyes intézőlevél ellenére is a küldöttségnek Pozsonyba el kell menni, és ha mindjárt a vármegye által kinevezettek nem mennek is el, de önként vállalkozóknak szükség elmenni, és nem ajánlotta-é ő magát, hogy mint önként vállalkozó kész az elmenetelre, és minő értelemben mondattak ezek; mindeneket, amint történtek, beszélje el, és vallja meg a tanú. 5- ör. Kik lehetnek e tárgyban alkalmatos tanúk, nevezze meg azokat. Első tanú méltóságos gróf Tolnai Festetics Miklós99 úr, mintegy 47 esztendős római katolikus, meghiteztetvén s kérdeztetvén, írásban foglalt következendő vallását tette. Az 1-őre. Igenis jelen voltam. A 2-ra. Amennyire emlékezem, ahhoz szólották Deák Ferenc, Elertelendy Károly, Horváth János kamarás, Hertelendy György100 és Dőry Imre urak, és emlékezem arra is, hogy a tárgyba mit szólották; ha mindjárt szorul szóra nem is, de értelmét tudom. A 3-ra. Csány László úr mellett ülvén, minden szavait jól hallottam és értettem, és ámbár lehetetlen, hogy minden szavait szorul szóra elmondjam amit mondott, mégis azt jól tudom, hogy azokkal a kifejezésekkel nem élt, és valóban csak egy rágalmazó, alattomos, rosszlelkű ember és Csány László úrnak ellensége, ki szemközt állani nem mer, ezen feladást merészlette tenni, mert minden beszédek és kifejezések legnagyobb tisztelettel és szeretett fejedelmünkhöz való hívséggel mondattak. A 4-re. Bizonnyal nem makacsul védelmezte Csány László úr a dolgot, mert amint jól emlékezem, midőn már többek szólották, Csány László úr Horváth kamarás úrnak101 Molnár András: A Csány László ellen folytatott vizsgálatra vonatkozó iratok (1837-1838) 98 Somssich Pongrác (1788-1849), 1833-tól királyi személynök, 1836-tól Baranya vármegye főispánja. 99 Festetics Miklós gróf (1794-1854), 1848-ban nemzetőr őrnagy, somogyi kormánybiztos és ország- gyűlési képviselő. íoo Hertelendy György (1803-1867), ügyvéd, táblabíró, sümegi uradalmi ügyész. 26 7
